Szeged városszerkezetének, épített környezetének és társadalmi rétegzettségének története az egyéni emlékezet terében

Temesi Ferenc Por című regényében megjelenő Szeged-ábrázolás urbanisztikai, filozófiai és esztétikai (irodalmi) jelentésrétegeit vesszük szemügyre. Elemzésünk a városi térszerkezet és a városban egzisztáló és azzal eredendő kapcsolatban álló individuum kölcsönhatására irányul. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy az egyedi kognitív észlelési mechanizmusokban kialakuló szubjektív „városélmények” milyen kapcsolatban állhatnak a város földrajzi, építészeti és urbanisztikai jellegzetességeivel.(Tóth Gábor) Szeged városszerkezetének, épített környezetének és társadalmi rétegzettségének története az egyéni emlékezet terében részletei…

M8 és M9: befékezve (térségfejlesztési anomáliák III.)

In medias res: Már 2003-ban és 2007-ben elkészültek a dunaújvárosi (M8) és a szekszárdi (M9) hidak a kelet-nyugati irányú tervezett gyorsforgalmi utak-, egyben a nemzetközi TEN-T átfogó hálózat részeként, azonban a megvalósítás abbamaradt. Pedig sokat ígérő szavak hangzottak el az átadáskor. “Folytatódik az M8-as továbbépítése Kecskemét, majd Szolnok irányába. Ez a híd nem csak a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, hanem bekapcsolja majd Európa vérkeringésbe a keleti régiókat és Erdélyt is”- jósolták az akkori országvezetők. M8 és M9: befékezve (térségfejlesztési anomáliák III.) részletei…

A Huszár Mátyás rakpart humanizálása

A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata idén egy szegedi témában, szegedi tervező által készített tervet részesített diplomadíjban. Körtvélyesi Dóra „Huszár Mátyás rakpart humanizálása” című munkája aktuális kérdéseket vet fel, és nagy helyismeret alapján, érzékeny szakmai szemlélettel adja meg a válaszokat. Aki kíváncsi arra, mi rejlik a „tipegő kubus”, „vízi sétány”, „díszes érkezőpont” leíró fogalmak mögött, és hogy milyen hangulatot szeretne teremteni a szegediek … A Huszár Mátyás rakpart humanizálása részletei…

Egy lakótelep születése: Szeged-Tarjánváros létrejötte

Az “Emlékpont könyvek” című, történészek által kiadott periodika 16. számában jelent meg a szegedi Tarján lakótelep építéstörténetéről készült tanulmány, mely alább olvasható. Szerzője Tóth Marcell, egy fiatal szegedi történész-levéltáros. Aki jelezte: hozzájárul, hogy felkerüljön az írás az egyesületi honlapra. A kötet előszavából olvasható a kiadás előzménye: “A hódmezővásárhelyi Emlékpontban 2019 júniusában negyedik alkalommal került megrendezésre „Magyarország története a kora újkortól a legújabb korig” címmel a doktorandusz hallgatók és … Egy lakótelep születése: Szeged-Tarjánváros létrejötte részletei…

Szakmai beszélgetés a szegedi mérnökképzés jelenéről, jövőjéről – beszámoló

2020. szeptember 9-én a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában egy fontos és érdekes szakmai beszélgetés zajlott le a Digitális Építőipari Platform klaszterközi találkozója keretében. Társrendező az Építő-Kitt Klaszter volt. A bejegyzés címében megnevezett téma volt a fő téma, e mellett egy szakmai körökben ismertséget szerzett független építész szervezet, a Kortárs Építészeti Központ is bemutatkozott. Az előadások mellett hozzászólások is elhangzottak. Alább a rendezvény beszámolója következik, … Szakmai beszélgetés a szegedi mérnökképzés jelenéről, jövőjéről – beszámoló részletei…

Utolérjük Ausztriát?

Egy nemrég készült ÉVOSZ tanulmány az építőipar helyzetéről és lehetséges jövőjéről (1) + egy minapi interjú, amely a befektetői lobbi ezirányú igényeiről informál (2) = friss miniszterelnöki bejelentés az új lakások 5%-os áfájáról (3). Erről szól ez a tartalmát tekintve egybetartozó hírcsokor-képlet (az Építő-KITT Klaszter hálózatfejlesztője, Volford László tájékoztató hírei nyomán). A tanulságot mindenki maga is levonhatja, alant a (3) alatt idézett vitacikk szerzője kritikusan … Utolérjük Ausztriát? részletei…

Van pár tippünk, hogy hol indulnak a rozsdaövezeti lakásprojektek / breaking news: okt. 7-től újratervezés…

Hát a fő városban ! – tippeljük mi a nyájas olvasóval együtt, bevallott iróniával, abból kiindulva, hogy kicsit ismerjük/figyeljük a hazai befektetési piac orientációját, a lakásépítési aránytalanságokat. Kicsit prekoncepcionális ez az irónia, hisz azért mégiscsak létezhetetlen, hogy csak Budapestről szóljon ez a történet. De. Létezik. Csak arról szól – legalábbis a témánkat adó cikk. (Közbevetőleg: az okt. 7-i miniszterelnöki bejelentés, miszerint újra 5%-os lesz a … Van pár tippünk, hogy hol indulnak a rozsdaövezeti lakásprojektek / breaking news: okt. 7-től újratervezés… részletei…

Gondolatok a Településképi Arculati Kézikönyvekről -2020

Beszerzésre/olvasásra ajánlott friss szakmai kiadvány a Magyar Építész Kamara által kiadott, fenti című kötet, amely az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem alkalmából lett bemutatva és közreadva. A Kamara által felkért – a Településképi Arculati Kézikönyvek (TAK-ok) 2017-19 évben lezajlott készítésében közreműködő – szakmai körökben ismert építészek, főépítészek, polgármesterek írásai alkotják a kötetet. Az egyes értekezések a Kézikönyvek készítésének és érvényesülésének tapasztalatairól szólnak, emellett szakmai közegünk … Gondolatok a Településképi Arculati Kézikönyvekről -2020 részletei…

Rendhagyó emlékezés dr. Tóth Zoltán urbanistára

50 éve már, hogy először hallottam az akkor már pécsi főépítészként vitézkedő Tóth Zoltánról. Szolnoki főnököm – Barna Gábor, a későbbi MUT főtitkár – említette többször őt, és mint ifjú urbanista „titánt“ ajánlotta figyelmünkbe. Megjegyeztem, és „figyeltem“ a távolból … 40 éve találkoztunk először Pécsett, egy országos szakmai rendezvényen. A megszólalók többsége szkeptikusan ítélte meg szakmánk akkori helyzetét és esélyeit, feleslegesnek tartva minden progresszív kezdeményezést. … Rendhagyó emlékezés dr. Tóth Zoltán urbanistára részletei…

A volt “Kegyesoskola”

Városunk egykori kiemelkedő főmérnökének, Vedres Istvánnak  nevét viselő  szakgimnázium igazgatójának kérésére készítettem ezt a 21 mellékletből álló tematikus virtuális tárlatot az egykor volt szegedi “Kegyesoskola” azaz piarista gimnázium épületéről. Azért nevezték kegyesoskolának, mivel a piaristák kegyből, azaz ingyen végezték oktató tevékenységüket. Szöveges leírások, műszaki rajzok, metszetek, térképek, grafikák, fényképek, festmények, maketteken ábrázolva a történelmi épületegyüttes, amely az 1790-es évektől több átépítési fázisban, Vedres István főmérnök közreműködésével állt városunk ősi szakrális térségének közepén egészen az 1910-es években megkezdett bontásáig – azaz 120 éven át. Szeged … A volt “Kegyesoskola” részletei…

Az ELI Science Park fejlesztési kérdései – vitafórum beharangozó

Egykoron Szeged hosszú távú városfejlesztési koncepciója készítésének idejében (1991-93) nagy jelentősége volt az egykori szovjet laktanya egyetemi kezelésbe kerülésével különösen szárnyra kapó campus gondolat feloldásának. Ezt a koncepcióban az ún. „városban élő egyetem” megnevezés összegző koncepcionális megközelítés oldotta meg – ahogy akkor hinni lehetett – nem csupán hosszú távra, hanem véglegesen. A koncepció elfogadásával fel nem merült, hogy egy azóta lezajlott fejlesztési folyamat után megint lábra kap a campus gondolat, még ha jelenleg csak sajtó bulvárként lehet is minősíteni. Az ELI Science Park fejlesztési kérdései – vitafórum beharangozó részletei…

Építész képzés Szegeden?

Az elmúlt öt évben az ország keleti régiójában létrejött egy figyelemreméltó műhely – hívta fel Firbás Zoltán egy szűkebb szakmai kör figyelmét a debreceni építészképzésről szóló írásra, amely az építészfórumon jelent meg. Kiemelt néhány gondolatot a cikkből: kárpátaljai és erdélyi hallgatók szép számmal vesznek részt a képzésben. A tanárok közül többen Budapestről járnak le  A város több szereplőjével is intenzív a kapcsolatuk, ebben kiemelt szerepet kap többek között a … Építész képzés Szegeden? részletei…

A szegedi rakpart másként ( a gyulai példa )

Szegedi Tisza-part a döntések előtt (szerző dr. Rigó Mihály, ny. mérnök) A mai helyzet: Vasbeton fal, kétsávos aszfaltút, aszfalt járda, betonozott rézsű, terméskövezett partszél, összesen 25-30 m szélességben. Több szakaszon még ehhez jön többletként a parkolóhelyek szélessége. Mire használjuk? Lényegében két dologra: ez maga a szegedi árvíz elleni védelmi vonal, mint főfunkció. Árnyékában pedig van egy nagyvonalú geometriájú városi főút, mely emiatt nagy sebességű haladást tesz lehetővé. A szegedi rakpart másként ( a gyulai példa ) részletei…

Ami a “TOP 10”-ből kimaradt…

Újra és újra feltűnik a legolvasottabb bejegyzések között (sokáig vezetett a népszerűségi listán) a “Csongrád megyei építészeti TOP 10” c. bejegyzés, vagyis az év elején lezajlott játékos közvéleménykutatás képekkel illusztrált eredményhirdetése. E szerint sokakat érdekelhet az épített környezetünk alakulása; vélhetően olyan új olvasókat is, akik rábukkantak a posztra. Sokan vissza-vissza térhetnek, hisz a fotók együtt elég látványos összegzést mutatnak az elmúlt 10 év legjobbjainak – … Ami a “TOP 10”-ből kimaradt… részletei…

53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem – ajánló

“100 éve peremhelyzetben: határmenti városok a Kárpát-medencében” A fenti címmel 2020 szeptember 21. és 24. között kerül sor az idei konferenciára, amelyet hagyományosan minden évben Szombathelyen rendeznek meg. Az idei téma – Trianon 100 éves évfordulója kapcsán – a határátrendezés urbanisztikai hatása. Szegedet különösen érintette ez: (hármas)határhelyzetbe került a város, és egyetemvárossá válása is ehhez kötődik. Érdekesség, hogy két előadás is foglalkozik ezzel (az egyik … 53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem – ajánló részletei…

Lechner Tudásközpont: megújulás

“Megújult a lechnerkozpont.hu oldal. 2020. július 1-jétől egy felületen érhetők el a Lechner építészeti, elektronikus építésügyi, térinformatikai, távérzékelési, térségi tervezési, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti tevékenységével, valamint kulturális örökségvédelmi szakértői és lebonyolítói feladataival kapcsolatos információk. 2019-ben a Lechner Tudásközpont Magyarország legnagyobb téradatmennyiségével és legszélesebb körű térinformatikai szaktudásával rendelkező szervezetévé vált, a BFKH egykori Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályának földmérési, távérzékelési és térinformatikai tevékenységeinek, valamint ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatainak Tudásközpontba történő átcsoportosításával … Lechner Tudásközpont: megújulás részletei…

A magyarországi területfejlesztés értékelése II. – a szavazás eredménye

Mintegy egy hónapja beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság megbízásából a Hétfa Kutatóintézet egy kutatási tevékenységet indított, melynek eredménye a magyarországi területfejlesztés értékelése lesz. Ebből az alkalomból egy mini közvéleménykutatást indítottunk az egyesület weboldalának olvasói között, három lényegi kérdésről. Bár kevésbé komoly ez, mégis jelzésértékű. A számok magukért beszélnek. Mivel jellemezhető leginkább a hazai területi különbségek alakulása/problémája (több válasz is megjelölhető)? Válasz Százalék   Városok … A magyarországi területfejlesztés értékelése II. – a szavazás eredménye részletei…

A szegedi harmadik híd építése előtti lehetőségeink (az eredeti tanulmány szerkesztett változata)

– dr. Rigó Mihály írása -„António Guterres ENSZ-főtitkár … felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy használják fel a koronavírus-járvány teremtette helyzetet „a világ jobbá tételére” …” Mire lehet gondolni? A téma, a közlekedésfejlesztés, melyről írok, néhányaknak ismerős lehet. Néhányaknak. Most majdnem ugyanarról írok, csak más megközelítésben. Korábban arról a téves nézetről, hamis beállításról írtam, amivel a városvezetők elodázzák a változást. A szegedi harmadik híd építése előtti lehetőségeink (az eredeti tanulmány szerkesztett változata) részletei…

Szeged főutcája a Tisza? (vitairat) – frissítve! frissítve! frissítve!

“A Tisza Szeged főutcája” – ezt a hangzatos szlogent anno az 1960-as években az akkor készülő általános rendezési terv során fogalmazta meg Füle Lajos fővárosi (VÁTI) városrendező és a Takács Máté városi főépítész. Akkor sem tényleges forgalmi útról volt szó, ez a megfogalmazás inkább jelképes. Viszont a rakparti forgalmi út az 1970-es árvíz után a belvárosi partfal átépülésével létesült, amit az akkor erősödő automobilizmus kényszerített ki. Korábban, a nagy rekonstrukció kapcsán nem volt itt É-D irányú átmenő forgalom, viszont volt árurakodás, szállítás, élénk vízi élet a Tiszán
Szeged főutcája a Tisza? (vitairat) – frissítve! frissítve! frissítve! részletei…

A rehabilitáció kezdete? – indul a kármentesítés a Gyálai “Dög-Tiszán”

(Firbás Zoltán összeállítása) Anno 1830-ban a gyálai Tisza-szakaszon, amikor még folyóparti (hajózós élővíz menti) település volt Röszke és Szentmihály is, akkor itt érkezett Duna nevű gőzhajójával gróf Széchenyi István városunkba, s a csodálkozó nép a  part mentén bámulta a vízen pöfögő hajót rajta a gróffal. Ezt a helyzetet szemléletesen írja le Tóth Béla a “Duna a Tiszán” című történelmi dolgozatában. Az alábbi összeállítás a mai … A rehabilitáció kezdete? – indul a kármentesítés a Gyálai “Dög-Tiszán” részletei…