Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata

Magyar Arany ÉrdemkeresztÚjsághír: Március 15. alkalmából állami kitüntetéseket adtak át az Országházban.

“Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta (…) a minőségi épített környezet megvalósítása mellett a magyar városépítészeti kultúra megőrzését is szolgáló, számos dél-alföldi település rendezési tervét magába foglaló, magas színvonalú munkája elismeréseként Kiss Lajos építésznek, vezető tervezőnek.”

Gratulálunk!

Építészeti Filmnapok Budapesten (a Toldi moziban) márc. 2-5.

epiteszeti-filmnapok3
Sokak szerint a mozi “meghalt”. Szerintem a “jó-mozi” örök, vagy legalábbis még hosszú-hosszú ideig fennmarad. Érdemes tesztelni, különösen ha építészeti tárgyú filmeket kínálnak. Jó szórakozást!
 Cikkajánló: Kiss Lajos

program:http://filmnapok.kek.org.hu/program/

“Szeged kulturális főtere Magyar Ede nevét viseli” (szeged.hu) – beszámoló az avatásról

972_magyare07Épp az évfordulón, 2017. január 31-én leplezték le az új “utcanévtáblát”a legjelentősebb szegedi építész, Magyar Ede születésének 140. évfordulója alkalmából. Innentől hivatalosan is tér lett az általa tervezett Reök-palota és az SZTE Jogi Kar épülete előtt gyalogos térré alakított teresedés (emlékeztetőül: a CsMUE, a CSMÉK, és a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága karolta fel a tér felújításának tervezésekor felmerült eredeti ötletet és kezdeményezte hivatalosan a névadást, felülírva ezzel látványosan a téralakítással kapcsolatos korábbi szakmai-várospolitikai ellenkezéseket). A kezdeményezők képviseletében Herczeg Tamás igazgató a szecessziós épülethez való kötődéséről és a tervezett jubileumi programokról-, Kiss Lajos CsMUE-elnök pedig  – egy kis várostörténet után – az építész alkotásairól és az évforduló kapcsán tervezett monográfiáról beszélt. Tóth Károly önkormányzati képviselő elmondta, igazi előszobája lett a tér a REÖK intézménynek; rendezvényeivel méltó Szeged város kulturális főtere címre. Az eseménynek jó sajtója volt (lásd  itt, itt és itt, továbbá itt). Tovább a képgalériára (forrás szeged.hu):  Bővebben…

Olimpia Budapest 2024 ? (vitacikk)

budapest2024-3-660x371Médiahír:  Helyi népszavazás érdekében aláírásgyűjtést kezd a Momentum Mozgalom, miután a Fővárosi Választási Bizottság zöld utat adott kezdeményezésüknek a népszavazási törvény alapján: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a  2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”  Egyesületi tagságunk körében talán nem szükséges bizonygatni, hogy ez elsődlegesen URBANISZTIKAI KÉRDÉS. 3000 milliárd forint fejlesztésre szánt közpénz térbeli koncentrációjáról – illetve tőke koncentrációról – van szó; vulgárisan fogalmazva: meddig nehezedjen a vízfej?  Tavalyi nagyváradi előadásom – Konvergencia helyett divergencia címmel – tulajdonképpen erről szólt (lásd itt diákon),  Tudvalevő, hogy fontos kritérium a társadalmi fogadtatás mikéntje, ezt is vizsgálja a megrendezést odaitélő BB. Mindenesetre,  a Pwc által készített 1372 oldalas megvalósítási tanulmány igen tanulságos (profi módon összeállított) olvasmány: http://olimpia.hu/images/bp2024/PwC_Olimpiai%20Megvalosithatosagi%20tanulmany_2015_junius_vegleges.pdf . Az ebből való kivonat a költségeket részletezi, ebből kiderül, hogy az EU-s térségfejlesztési pénzek jelentős felhasználásáról lenne szó:  Bővebben…

Képes beszámoló a 25 éves jubileumi ünnepségről

A december 9-én megtartott – jóhangulatú – ünnepi összejövetel a napirendnek megfelelően zajlott, az együttműködő és támogató partnerek (Csongrád Megyei Építész Kamara, Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, Szeged Város Önkormányzata képviselői és más meghívott személyiségek) részvételével  A jeles alkalomból a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke és a Csongrád Megyei Urbanisztikai Társaság elnöke kölcsönös meg nem támadási szerződést írtak alá (hivatalosan: együttműködési megállapodást).

Látványos videó: A 76-ban átadott, 90-ben kiürített pécsi magasház bontása

25emesdomforrás: http://www.pecsistop.hu/  “Sok kínlódás után 2016 tavaszán kezdték el bontani a pécsi Magasházat, mely a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült Közép-Európa legmagasabb lakatlan lakóépületeként. A 80 méteres házat 1974 és 1976 között építették, 1989-re azonban az alkalmazott technológia hiánya miatt életveszélyessé vált, ezért mindenkit kiköltöztettek a 250 lakásos épületből. A Magasházat szóban már régóta bontották, a tényleges munka viszont csak idén márciusban indult meg, a ház pedig októberben tűnt el. A fél évig tartó bontást egy pécsi középiskolás diák végigfotózta, a részleteket pedig a Ghost House of Pécsen osztotta meg. Eszerint összesen 2261 képet lőtt, ezekhez 650 kilométert sétált, a fotózás maga 350, az utómunkák 80 órát vettek igénybe. A végeredmény pedig egy szuper timelapse-videó lett:” https://www.youtube.com/watch?v=fbPfary6VEE

Cikkajánló: Firbás Zoltán

A gyorsított felvételsorozat 15 nézőpontból mutatja a bontást (naponta 1 fotó készült mindenütt). Mondani sem kell, hogy a városkép minden nézőpontból napról napra szebb, mint volt! Ez felér egy urbanisztikai tanulmánnyal, az alkotó megérdemli, hogy nevesítsük: Imre Csaba. És az építés a 70-es évek közepén (egy kis retró): https://www.youtube.com/watch?v=h-BpSY3XstQ (a szerk.)