Liget v.s. Liget; félidőben a parkrekonstrukciók

Rádióshír: mintegy 40%-os készültségben áll az Újszegedi Liget rekonstrukciójának megvalósítása a “Zöld Város” programban (informátor: Kiss Lajos). A minap pedig a mandiner.hu számolt be egy interjú keretében arról, hogy félidejéhez érkezett a Liget Budapest nagyprojekt. Minimum érdekes egybeesés. Bár nagyságrendjük, társadalmi-, szakmai  elfogadottságuk különböző, az tagadhatatlan, hogy mindkét városi közparknak óriási jelentősége van a városlakók életében. Érdemes ezért – így félidőben – egy rövid rákintés.  Az újszegedi Liget rekonstrukció egyes elemei a címlapképről leolvashatók (forrás: szegedvaros.hu, delmagyar.hu). Alább pedig Firbás Zoltán (elfogulatlan) címszavas áttekintése olvasható “Liget v.s. Liget; félidőben a parkrekonstrukciók” részletei…

Reklámok

“Csinált” város, szocreál építészettel: Dunaújváros tegnap és ma

Minden urbanisztika iránt érdeklődő figyelmébe ajánlható a viszonylag friss Retropolisz blog, amely blog célja a szocializmusban megépített összes hazai “csinált” város bemutatása; az oldal ennek megfelelően folyamatosan bővül a szándék szerint. Ezen belül kedvcsinálóként a legtipikusabb ún. “szocialista” – helyesebben szólva megtervezett – iparváros, Dunaújváros egykori és mai képét bemutató összeállítást ajánlom most. A blog építész szerzőpárosa szerint: “A rendszerváltás óta elegendő idő telt el ahhoz, hogy immár a szocialista ideológiától függetlenül, tárgyilagosan értékelhessük ennek a korszaknak az építészetét. Közelmúltunk épített környezetének megismerése azért is különösen fontos, mert ez az a korszak, amelynek formavilágából a mai magyar építészet is akarva-akaratlanul sokat merít.” A tárgyilagos megítélés kiteljesítése ““Csinált” város, szocreál építészettel: Dunaújváros tegnap és ma” részletei…

SZEGED A SZOBROK VÁROSA

A Szegedi Tükör júniusi számában Dombai Tünde írt (“hivatalos” közreműködőkkel készített interjúk formájában) Tóth Attila művészeti író Szegedi szobrok c. könyvéről. A nagyjelentőségű album – amely a városi tereket és épület térbelsőket, udvarokat ékítő köztéri szobrokat, térplasztikákat, domborműveket veszi számba – az 1993 évben készült hasonló anyag bővített és átszerkesztett kiadása, melyet Szeged város önkormányzata finanszírozott. A színes képekkel illusztrált kötet nem egyszerűen csak lajstromozza a szegedi szoborállományt: műelemzések mellett a térbeli helyzetet bemutató tematikus térképeket is tartalmaz, sőt művészettörténeti szótárt is.

“SZEGED A SZOBROK VÁROSA” részletei…

Meditáció a vásárhelyi könyvtár tervpályázatról – szubjektív cikkajánló

Ha még van, aki nem olvasta: felhívom minden érdeklődő figyelmét az Építészfórumon megjelent „Hány oldala van egy térnek?” című városépítészeti meditációra: http://epiteszforum.hu/hany-oldala-van-egy-ternek Az írást a hódmezővásárhelyi új könyvtárra kiírt tervpályázat „eredménye” provokálta. Sokak szerint „nagyon finom”, mások szerint „túl kemény” hangot ütöttünk meg. Mindenkit biztatok, olvassa és döntse el, kinek van igaza. A visszajelzéseket megköszönjük. A szerzők nevében sikeres kattintásokat kíván a cikk ajánlója: Szemerey Márta Meditáció a vásárhelyi könyvtár tervpályázatról – szubjektív cikkajánló részletei…

Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat

A Délmagyarország c. napilap tudósítása: Korszakváltás az építőiparban címmel rendezték meg pénteken a XI. Nemzetközi Építésügyi Konferenciát Szegeden. Az első napirendi pont a 2015-ben alapított Vedres-díjak átadása volt. A megyénkben működő építész-,  kereskedelmi és ipari-,  mérnöki kamarák, valamint az egyesületünk alapította elismerést négyen vehették át. Idén Asszony Emma táj- és kertépítész mérnök, Honti György műszaki ellenőr, Medgyesi Pál vízépítő mérnök, és Sipos György építészmérnök kapta a díjat. … Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat részletei…

Takács Máté „PRO URBE SZEGED” kitüntetéséhez

Szeged város 2018. májusi ünnepi Közgyűlésén Takács Máté építész „Pro Urbe” kitüntetést vett át. Az indoklásban részletesen méltatták kollégánk több mint ötven éves gazdag, és megszakítás nélkül Szegedhez kapcsolódó sokrétű munkásságát. Ezen belül kiemelve építész- és városépítészeti tervezői eredményeit, valamint 17 éves városi főépítészi és közéleti tevékenységét. Takács Máté kollégánknak és tagtársunknak a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület nevében gratulálunk! A díszközgyűlésen elhangzott laudáció: „Az 1937-ben … Takács Máté „PRO URBE SZEGED” kitüntetéséhez részletei…

Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…

007_telepulesfejlodes_clip_image002_0005

… avagy  a rögtönzött döntések határozzák meg a jövőt a szakmai megalapozottság helyett  – Firbás Zoltán  írása (fotó forrás: sulinet.hu)

Klebelsberg 1926 márciusi szegedi látogatásán derült ki, hogy az új egyetemi városrész számára sem a távoli Újszegedet, sem a kaszárnyás, gyártelepes Mars teret nem tartja alkalmasnak, hanem választása az akkori Templom térre, az éppen elkészülő Fogadalmi templom környékére esett. Érve az volt, hogy így megoldódik a zegzugos utcákból és víz előtti vityillókból álló városrész rendezése is. Természetesen mindenki sietve csatlakozott a miniszter véleményéhez és Szegeden egyszerre divat lett a Templom tér körüli egyetemi épületek témáján fontoskodni. Juhász Gyula, úgy is mint érintett, hiszen szülőházát készültek lebontani a teljes Ipar utcával együtt, a maga részéről megírta Kultuszpali című jegyzetét, ami máig érvényes emléket állít e fontoskodásnak. Kivonat a Délmagyarország 1926. március 24-én megjelent tudósításából:  “Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…” részletei…