Tanyaépítési boom (az agglomerációkban) ?

Az epitesijog.hu részletesen taglalja a tanyák építésére vonatkozó jogszabályi változásokat, amelyek az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet módosítása nyomán 2023. március 30-án léptek életbe. A leírtak szerint a változás radikálisnak tekinthető még a korábbi évtizedekben (igaz, egyre megengedőbb módon) kordában tartott külterületi építési lehetőségekhez képest is.

A cikk bevezetésként áttekinti a tanyával kapcsolatos szabályok alakulását 2012 és 2023 között. Lényege, hogy ebben az időszakban jelent meg a tanya fogalom az építésügyi fogalom-meghatározások között, olyan kritériummal, hogy mezőgazdasági termeléshez kötődik, és legfeljebb 6000 m2 es földrészletként; illetve 2021-től a HÉSZ az adottságokra tekintettel lehetővé tehette a 30% beépítettséget is, a tanyás térségekben (kivéve a tájgazdálkodási területeken, ahol max 3% lehet a beépítés, illetve bizonyos esetekben tiltott).

Mint az epitesijog.hu (szerkesztőségi cikk!) írja : “A tanyák a történelmileg kialakult gazdálkodási módot és lakhatási formát, illetve ezek nagyobb művelési területen szétszórtan és elkülönülten megjelenő egységeit jelentik. ( … ) Legjelentősebb változás a tanya-fogalom új építésjogi megközelítésében az, hogy elszakad a 2023. március 29-ig hatályban volt területrendezési feltételtől, nevezetesen, hogy a vármegyei területrendezési terv tanyás térségi övezetbe tartozó területén (és ezzel összhangban a helyi építési szabályzatban meghatározott övezetben) legyen. A 2023. március 30-tól hatályos OTÉK-szabályozás szerint már nem kell e feltételekre figyelemmel lenni, azaz a tanyás területek övezetén túl is, szinte bármely mezőgazdasági területen, az OTÉK-ban meghatározott peremfeltételek mellett, azaz a helyi építési szabályzat hatályos előírásait figyelmen kívül hagyva, de az egyéb jogszabályi feltételek – így elsősorban az időtávbeli korlátozások, illetve a termőföld védelmét szolgáló előírások – teljesülése esetén létesíthető tanya.”

A cikk végén egyfajta összegzés olvasható: “A hazai tájhasználat jellegzetessége ugyanakkor a legutóbbi időkig az általában kompakt településszerkezet volt, azaz a városok és a községek bel- és külterületei jól lehatároltan elkülönültek. Kivételekként kell(ett) tekinteni a külterületi beépítésekre, különösen a külterületi lakóhelyekre (pl. a majorságokra, szőlőhegyekre), amelyek egy része a történelem során vagy eltűnt, vagy a település „egyéb belterületévé” vált, vagy – éppen a tanyák esetében – a XX. században tanyaközpontokká, majd önálló településekké lettek alakítva. Túl azon, hogy a zártkertek, majd a birtokközpontok és a „kiegészítő birtokközpontok” beépíthetősége után a mostani módosítás a legalább 1500 és legfeljebb 10000 m2-es külterületi mezőgazdasági földrészleteken csaknem mindenütt lehetővé teszi a 30%-os maximális beépítést, teljesen más értelmet ad a magyar „tanya” fogalomnak is, amely mindeddig egy meghatározott történeti fejlődés nyomán, egy meghatározott földrajzi területen (az Alföld bizonyos részein) volt értelmezhető.”

A teljes cikk itt olvasható: https://epitesijog.hu/12041-a-tanyak-beepithetosegenek-szabalyai-a-2023-evi-otek-modositas-alapjan-1-resz

Az OTÉK új rendelkezései a tanyát illetően:

” 29.§ (10) ^*  Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m2, legfeljebb 10 000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.

(11) ^*  Tanyának minősül a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény hatálybalépése előtt tanyaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy jogi jellegként feljegyzésre került terület is.

(12) ^*  A tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet, az épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter.

(13) ^*  Tanyán a mezőgazdasági termelés céljára létesített gazdasági épület vagy épületcsoport mellett legfeljebb kettő önálló lakórendeltetést tartalmazó épület helyezhető el, azzal, hogy

a) a lakórendeltetést tartalmazó épület nagysága

aa) 2000 m2-es telekméretig a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 45%-át,

ab) 2001 és 6000 m2-es telekméret között a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 35%-át,

ac) 6000 m2-es telekméret felett a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 25%-át

nem haladhatja meg, és

b) a tanya területe legalább 60%-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy – ennek hiányában – azon többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani.

(14) ^*  Új tanya létesítése esetén a (10) bekezdés szerinti lakó- és gazdasági épületet, épületcsoportot a településrendezési eszköz, településterv elfogadásától számított 2 éven belül kell megvalósítani.“

Budapest agglomerációs zónájában lévő Szentendre polgármestere észlelte a jogszabályi változás radikális voltát; emiatt aggályát fejezte ki a város külterületének jövőben lehetséges túlépítése és az eddig megőrzött zöld pufferzóna elvesztésének veszélye miatt (lásd itt).

A bejegyzésben szereplő térkép (egyben kiemelt kép) forrása: https://mkogy.jogtar.hu