Médiamegjelenés (cikk a Maróthy-emlékülésről, 2010. november)

 

KISS LAJOS

EGY SZEGEDI URBANISTA EMLÉKÉRE

MARÓTHY GYŐZŐ ÉLETÚTJA SZEGEDTŐL SZEGEDIG

A 85 éve született Maróthy Győző képzőművész-építész-urbanista tiszteletére 2010 novemberében emlékülést rendeztek tanítványai és pályatársai Szegeden. A szervezést a húsz éve alakult Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület végezte, több szakmai szervezet támogatásával. Az ünnepelt életének és pályájának bemutatása mellet szakmánk időszerű – olykor aggasztó – jelenségeiről és lehetséges jövőjéről jeles előadók – pl. Körmendy Imre, Hübner Mátyás, Szemerey Márta, Csohány Klára – foglalták össze véleményüket. Az eseményt több mint száz, az ország különböző pontjáról érkező vendég tisztelte meg.

Az eredetileg képzőművésznek készülő fiatalember 1949-ben szerzett festő-rajztanári diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Pályamódosítását a véletlen is alakította: megismerkedett Weiner Tibor városépítésszel, Dunaújváros főtervezőjével. Az ő révén kapott grafikusi állást 1950-ben az akkor alakult Lakóépület Tervező Vállalatnál, Budapesten. Elsősorban építészeti és városképi grafikákat, valamint modelleket készített. Ez a munka nemcsak felkeltette érdeklődését az építészet világa iránt, de alapvetően befolyásolta további életét is. Két év után a cég Városrendezési Osztályára helyeztette át magát. (A rövidesen önállósuló szervezet lett az alapja a VÁTI-nak.) Új munkahelyén elismert, nagy tudású építészek és urbanista mérnökök mellett sajátította el a szakma fortélyait. (Név szerint Lux Kálmán, Dénesi Ödön, Ilonczay Nándor és Kiss Dénes emelhető ki.) Affinitását, szorgalmát és tehetségét főnökei értékelték, ezért 1955-től már önálló tervezői feladatokat is kapott. Három év alatt rangos munkái voltak pld. Szekszárdon, Tatabányán, Pécsett és Hódmezővásárhelyen.

A VÁTI -ban önálló tervezőként jegyzett munkáinak sorát Salgótarján fejlesztési és rendezési, valamint központjának rekonstrukciós tervei koronázták meg. A szakmai munkamegosztás klasszikus szabályai szerint, ám újszerű, Salgótarján ürügyén kidolgozott „saját” metodika szerint Maróthy Győző készítette az előkészítő vizsgálatokat, a fejlesztési-rendezési variánsokat, majd a döntést igénylő alapterveket. (A végleges építészeti arculatot meghatározó épületterveket Finta József, Magyar Géza, Jánossy György és Szrogh György készítette.) A nagyszabású „megaprojekt” helyszíni „művezetésével” és koordinációjával Maróthyt bízták meg, ami salgótarjáni letelepüléssel járt együtt. 1958-tól mintegy tíz éven keresztül különböző beosztásokban és hatáskörrel működött közre a megyeszékhely sikeres megújításában.

A salgótarjáni évek alatt a Műegyetem építészmérnöki diplomáját is megszerezte. Helyi városépítési tevékenysége mellett néhány éven keresztül az Építésügyi Minisztérium területi főépítészének – Schmidl Ferencnek – helyettese volt. 1968-tól a megyei Tanács építési osztályának vezetőjeként irányította a Nógrád megyei terület- és településfejlesztést.

Sokoldalúságát jelzi az is, hogy a hetvenes évek elejétől a szakminisztérium bevonta őt az építésügyet érintő jogalkotási munkába. Maróthy Győző szellemi adottságai – lényeglátása, szintetizáló képessége, nyelvi gazdagsága – különösen alkalmasak voltak mind a jogszabályok koncipiálására, mind pedig azok lektorálására. Ritka képességét szinte haláláig elismeréssel övezve kamatoztatta. Szorosan ide kapcsolódik színvonalas szakirodalmi és módszertani tevékenysége. Cikkei és tanulmányai rangos szaklapokban kaptak helyet.

A hetvenes évek legelején komolyan fontolgatta hazatelepülését Szegedre. A személyes motivációkat erősítette a Csongrád Megyei Tervező Vállalattól (CSOMITERV) érkező felkérés. 1972 márciusában kinevezték városrendezési szakfőmérnökké és megbízták a településtervezési osztály megszervezésével. Egy-két év alatt „feltöltötte” a műtermet és egyre jelentősebb tervezési megbízást teljesítettek/teljesítettünk sikeresen.

A hetvenes évek elejétől 1985-ig – nyugdíjba vonulásáig – számos Dél-alföldi város és község rendezési-, illetve szabályozási tervét készítette el felelős tervezőként, vagy irányított műteremvezetőként (pl. Békés város, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Mórahalom, Felgyő, Ásotthalom, Kiszombor, stb.) Jónéhány városrész un. részletes rendezési tervének kidolgozásában vett részt tervezőként, vagy szakfőmérnökként segítette a műtermi kollektív munkát. (Pl. É-Újszeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Szolnok és más nagyobb települések városközpontjai, vagy egy-egy városrészének beépítési-, illetve átépítési tervei.) Eredményesek voltak a műteremben készített tervpályázatok, illetve szerzőik. Közvetlen és közvetett – konzulensi – közreműködésével mintegy huszönöt sikeres (díjazott, vagy megvásárolt) pályamű készült kb. tizenöt év alatt.

1994-ben feladta a „szabadúszó”- státuszt és aktív köztisztviselőként (vezető főtanácsosként) a Dél-alföldi területi főépítész helyettese lett. Mindvégig az Iroda meghatározó személyisége volt, akinek gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalatát mind szűkebb, mind tágabb környezete nemcsak elfogadta, de hasznosította is. Szinte utolérhetetlen szakmai tapasztalatát, lényeglátását és korrektségét építészeti és településrendezési szakértői bizottságokban, tervtanácsokban is kamatoztatta. Előbb a Csongrád megyei, majd a regionális Tervtanács titkára volt közel húsz éven keresztül. Generációk tanulhattak tőle stílust és eleganciát.

Évtizedeken keresztül a szakmai közélet meghatározó és megbecsült tagja volt. Egyik alapító tagja a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesületnek. Tevékenységét – jellemzően életének utolsó tizenöt évében – több kitüntetéssel ismerték el. Ezek sorából az urbanisták egyik legrangosabb kitüntetése, a Hild-János díj, valamint a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje emelhető ki.

Maróthy Győző 2006-ig tartó életútját az emberi tisztesség, a kivételes etikai tartás és az igényesség jellemezte. Nagy műveltségű, igazi humanista, aki gondolati szabadságát és méltóságát a legnehezebb történelmi időszakokban is megőrizte. Iskolateremtő mester, aki sokrétű és elmélyült tudását, tapasztalatát önzetlenül és hatékonyan tudta tanítványainak és munkatársainak átadni. Sokan, sokat köszönhetünk neki. A tőle kapott szellemi és etikai útravaló máig ható.

C:\PK-MUNKAHELYI DOK\cikkek\TERVEZET2010\2010_5\MaróthyGyőző_Szeged_emlekules_2010.doc – 5827 karakter

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s