Absztrakt
A jogalkotó szándéka szerint az új építészeti törvény időszerűségét szellemiségének korszerűsége fejezi ki. Jelenlegi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény helyett olyan törvényt kívánt alkotni, mely az életminőség- és az értékvédelem alapvető igényén túl méltóképp képviseli minden magyar állampolgár, a települések, helyi közösségek és az építész szakma érdekeit, óvja a zöldfelületeket és meglévő épített örökségünket, elősegíti a gazdaság energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet, a tájépítészetet és a környezetalakítást. Az új törvénybe integrálódott a településkép védelméről és a kulturális örökségvédelméről szóló törvény, valamint a kamarai törvény. Kiemelendő szándék, hogy az építészeti törvény megalkotása egyszerre hozzon létre átláthatóbb, korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb szabályozást, illetve tükrözze a terület kiemelt fontosságát. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újítás, hogy Törvényben építészeti alapelvek is rögzítésre kerülnek, amelyeket a tervek készítése, azok engedélyeztetése, sőt az egész építési folyamat során figyelembe kell venni. A települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el. Az új Törvény ezen a szakterületen is több változást vezet be, differenciált részletezettségű település tervek. Az településtervek készítése térinformatikai rendszerben készülnek. Készítésük és egyeztetésük ún. E-TÉR digitális felületen történik.
DÉL-ALFÖLDI URBANISZTIKAI EGYESÜLET 