SZEGED A SZOBROK VÁROSA

A Szegedi Tükör júniusi számában Dombai Tünde írt (“hivatalos” közreműködőkkel készített interjúk formájában) Tóth Attila művészeti író Szegedi szobrok c. könyvéről. A nagyjelentőségű album – amely a városi tereket és épület térbelsőket, udvarokat ékítő köztéri szobrokat, térplasztikákat, domborműveket veszi számba – az 1993 évben készült hasonló anyag bővített és átszerkesztett kiadása, melyet Szeged város önkormányzata finanszírozott. A színes képekkel illusztrált kötet nem egyszerűen csak lajstromozza a szegedi szoborállományt: műelemzések mellett a térbeli helyzetet bemutató tematikus térképeket is tartalmaz, sőt művészettörténeti szótárt is.

“SZEGED A SZOBROK VÁROSA” részletei…

Reklámok

Meditáció a vásárhelyi könyvtár tervpályázatról – szubjektív cikkajánló

Ha még van, aki nem olvasta: felhívom minden érdeklődő figyelmét az Építészfórumon megjelent „Hány oldala van egy térnek?” című városépítészeti meditációra: http://epiteszforum.hu/hany-oldala-van-egy-ternek Az írást a hódmezővásárhelyi új könyvtárra kiírt tervpályázat „eredménye” provokálta. Sokak szerint „nagyon finom”, mások szerint „túl kemény” hangot ütöttünk meg. Mindenkit biztatok, olvassa és döntse el, kinek van igaza. A visszajelzéseket megköszönjük. A szerzők nevében sikeres kattintásokat kíván a cikk ajánlója: Szemerey Márta Meditáció a vásárhelyi könyvtár tervpályázatról – szubjektív cikkajánló részletei…

Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat

A Délmagyarország c. napilap tudósítása: Korszakváltás az építőiparban címmel rendezték meg pénteken a XI. Nemzetközi Építésügyi Konferenciát Szegeden. Az első napirendi pont a 2015-ben alapított Vedres-díjak átadása volt. A megyénkben működő építész-,  kereskedelmi és ipari-,  mérnöki kamarák, valamint az egyesületünk alapította elismerést négyen vehették át. Idén Asszony Emma táj- és kertépítész mérnök, Honti György műszaki ellenőr, Medgyesi Pál vízépítő mérnök, és Sipos György építészmérnök kapta a díjat. … Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat részletei…

Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…

007_telepulesfejlodes_clip_image002_0005

… avagy  a rögtönzött döntések határozzák meg a jövőt a szakmai megalapozottság helyett  – Firbás Zoltán  írása (fotó forrás: sulinet.hu)

Klebelsberg 1926 márciusi szegedi látogatásán derült ki, hogy az új egyetemi városrész számára sem a távoli Újszegedet, sem a kaszárnyás, gyártelepes Mars teret nem tartja alkalmasnak, hanem választása az akkori Templom térre, az éppen elkészülő Fogadalmi templom környékére esett. Érve az volt, hogy így megoldódik a zegzugos utcákból és víz előtti vityillókból álló városrész rendezése is. Természetesen mindenki sietve csatlakozott a miniszter véleményéhez és Szegeden egyszerre divat lett a Templom tér körüli egyetemi épületek témáján fontoskodni. Juhász Gyula, úgy is mint érintett, hiszen szülőházát készültek lebontani a teljes Ipar utcával együtt, a maga részéről megírta Kultuszpali című jegyzetét, ami máig érvényes emléket állít e fontoskodásnak. Kivonat a Délmagyarország 1926. március 24-én megjelent tudósításából:  “Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…” részletei…

Quo vadis Hungaria?

Nekünk, jövőbe látó urbanistáknak újra és újra fel kell hívni a figyelmet az urbanizációs folyamatokra, azok káros voltára. Súlyosan tévednek azok, akik azt vallják/remélik, hogy a centrumtelepülésünk dinamikus fejlődése magával húzza az ország többi részét; valójában ez kontraproduktív, a friss kutatásokra alapozódó jelenségek ezt támasztják alá: https://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/a-kis-telepulesek-lehuzhatjak-a-rolot-hiaba-draga-budapest-mindenki-ide-tart.280280.html .A központi agglomeráció pedig a belső migráció másodlagos célterülete (ez is országos probléma, nem csak az elvándorlás): https://index.hu/urbanista/2018/03/04/budapesti_agglomeracio_hanyan_fernek_meg_bele/Quo vadis Hungaria? részletei…

Gondolatok várostervezésről, építészetről

“Száznál több családi házat és jó néhány társasházat terveztem, de azt mindig kikapcsolódásként éltem meg, a fő munkám a várostervezés volt és ma is az, mindig a nagy összefüggésekben gondolkodtam. Soha nem szerettem olyan helyre tervezni, ahol még nem épült semmi. Idegesített, ha mondjuk egy település szélén kiosztott telekre kellett tervezni, ahol nem volt egy másik épület, amihez viszonyulni kellett.” Takács Máté friss pro urbe … Gondolatok várostervezésről, építészetről részletei…