Ki fejleszti a várost? – konferencia utózönge /vitairat/

Mottó helyett: Ez az urbanisztikai témájú írás nem feltétlenül tükrözi az Egyesület szakmai álláspontját; lehet egyetérteni vele vagy vitatni, akár gondolatban, akár írásban; erre is szolgál ez a honlap.

A főcímben rejlő kérdés: “Ki fejleszti a várost?” a 2023. októberében szervezett Országos Urbanisztikai Konferencia beharangozó vezérgondolata. E direkt – provokatívan blikkfangos – kérdésfelvetést kiegészítő kifejtés kellően árnyaltan, szakszerűen pontosít: “Érdekek, konfliktusok és együttműködések a terület- és városfejlesztésben”. Továbbeszélve ezt, “a konferencia fókuszában a terület- és városfejlesztésben érintettek, a fejlesztők, a finanszírozók és a szabályozók eltérő érdekeiből adódó konfliktusok és kooperációs lehetőségek álltak” – írja a konferenciáról szóló érzékletes beszámoló a MUT honlapján. A szervezők és előadók a kulcstémák választásával-, illetve magukkal az előadásokkal érzékeltették a téma komplexitását. A kérdés mégis nyitva maradt.

A plenáris előadásokon a MOME megújulása, a Budapest-vidék kérdéskör, Budapest nemzeti story-ként való értelmezése, a területfejlesztés aktuális kérdései, az építésügy szabályozási környezetének változása került szóba.

A kerekasztal-beszélgetéseken az ingatlanfejlesztés és a városok szimbiózisa, a stratégiai tervezés gyakorlata, a piaci bérlakásépítés, a barnamezős fejlesztések hazai lehetőségei, a régióközpontok fejlesztési lehetőségei, az egészséges utcák és terek, az agglomerációs közlekedés kihívásai kerültek terítékre.

A hat szekcióban az előadások köre “kiterjedt a településfejlesztésre, -rendezésre és a térhasználatra, a lakáspiacra és a lakhatásra, a zöldinfrastruktúrára és a fenntarthatóság urbanisztikai vonásaira, a társadalmi bevonás és a közösségi tervezés településfejlesztési aspektusaira, valamint a közlekedésfejlesztés urbanisztikai vetületeire, valamint…két szekció is foglalkozott a szuburbanizáció és az agglomeráció témájával.”

Ha végigtekintjük ezeket a tématerületeket, megállapíthatjuk, hogy szinte minden fontosnak, aktuálisnak tartott szakmai kérdésről szót ejtettek a konferencián. Arról nem ír a beszámoló, hogy a “Ki fejleszti a várost?” alapkérdésről/témafelvetésről valamely résztémához kötődő bármelyik előadásban foglalkoztak volna. Minden bizonnyal nem. De el is intézhetnénk a kérdést azzal, hogy látszatprobléma ez, hisz a válasz eleve adott: valójában “KIK FEJLESZTIK A VÁROST?” a helyes kérdésfeltevés; meg is van fogalmazva a főtéma kibontásában, hogy többszereplős a dolog.

Természetesen így is van, az ismereteink alapján. Azonban érdemes talán ezt tovább árnyalni. A “ki” névmás természetesen megszemélyesítés; triviális, hogy nem egy konkrét személyről van szó. Arra utalhatott a kérdésfeltevő, hogy feltételesen létezik egy főszereplő az összes cselekvő aktorok között, a Város – tágabban értelmezve a kérdést: a városok, általában a települések – fejlesztésében.

Megállapítható, hogy ez a főszereplő maga az ÁLLAM, nem más. Pontosítva, az Állam törvények által meghatározott legfőbb operatív hatalmi szerve, Magyarország Kormánya. Továbbgondolva, a települések fejlesztése tekintetében a demokratikus törvénykezés omnipotenssé alakította kormányunkat: -a települések fejlesztését szolgáló pénzek irányító hatóságai (beruházási pályázatok kiírói, támogatások odaítélői, pénzügyi kontrollálói) a minisztériumok lettek; -lehetővé vált, hogy korábban átgondolt városrendezési tervi döntések kormányrendelettel felülírhatók; -a helyi terveken, programokon alapuló városfejlesztési döntések megvalósulása visszavonható kormányzati ígérvények függvénye; -a kormányzati kezdeményezésű nagyberuházások elszaporodtak, már városrésznyi méretűek; -folytathatnánk, részletezhetnénk.

A beszámoló szerint a konferencia nyolc kulcstémára épült; e között szerepelt az “állami ösztönzők és kormányzati fejlesztések hatásai” elnevezésű kulcstéma. Ebbe bizonyosan beleillene a Város(ok) fejlesztésében főszereplő Kormányzat omnipotenssé válásából adódó, szakmai szempontú problémák (érdekek és konfliktusok) felvetése, értelmes megvitatása is, a “good governance” szellemében.

Talán legközelebb.

Nagy Imre

(Közel 230 résztvevővel, 80 előadóval és kerekasztal-közreműködővel zajlott le a HÉTFA és a MUT közös szervezésében megvalósult XXIX. Országos Urbanisztikai Konferencia 2023 október 19-én. A konferenciáról szóló beszámoló itt érhető el.)

(kiemelt fotó: az MI által készült fantáziakép)

Ki fejleszti a várost? – konferencia utózönge /vitairat/” bejegyzéshez 8ozzászólás

  1. A konferencia címének valóban nem sok köze volt az életszerű előadásokhoz. De elég lett volna belenézni a konferencia kiadványába ahhoz, hogy a pontos választ megkaphassa a véleményező.

    Kedvelés

    1. A konferencia beszámolóját az onnan linkkkel elérhető kiadványával együtt érzékletesnek, szemléletesnek tartom (ahogy írtam is). Utóbbiban szerepel ez a mondat: “Szakmai és érintetti körök sokaságának nyílt lehetősége megosztani egymással, hogy az ő szemszögükből ki(k) is fejleszti(k) a várost: az így kirajzolódó különbségek és dilemmák nagy érzékenységgel rajzolták ki a magyarországi városfejlődés és városfejlesztés aktuális és fontos kérdéseit.” Ha erre gondolt, ez valóban eléggé pontos válasz ahhoz, hogy be is idézhettem volna (akár e szövegelésem helyett): “A válasz eleve adott: valójában KIK FEJLESZTIK A VÁROST? a helyes kérdésfeltevés; meg is van fogalmazva a főtéma kibontásában, hogy többszereplős a dolog.” Azonban a pontos válaszhoz az is tartozik szerintem, hogy a sokaságból kirajzolódik egy főszereplő, “akire” a konferencia címének/főtémájának “ki” kérdő névmása utal.

      Kedvelés

    1. Leegyszerűsítve: a címben szereplő kérdésre az írásnak ebben a bekezdésében van a(z én) válasz(om): “Megállapítható, hogy ez a főszereplő…stb.”

      Kedvelés

  2. Valóban nem sok köze volt a konferencia címének a megtárgyalt tartalomhoz. Azonban rögtön választ kaphatott volna a sarkított kritikát megfogalmazó a címbeli kérdésre, ha belenézett volna az 50 előadás előadói közé!
    Kik is adtak elő?
    Megszólalalt itt a budapesti főpolgármester, továbbá államtitkárok, polgármesterek, alapítványi elnökök, az ingatlanfejlesztők, a tanácsadó irodák.
    Valamint a Város és Mobilitás Intézet, a Corvinus Egyetem, a Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, a MATE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, a Műegyetem Urbanisztikai Tanszék, a The University of Glasgow, a Győri Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Kvantitatív Menedzsment Intézet, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Szociológiai Intézet, Társadalomtudományi Kutatóközpont, a KRTK Regionális Tudományi Intézet, Alföldi Osztály, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Szociológiai Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont.

    A plenáris előadásokat politikusok tartották. A konferenciaszervezők régóta így próbálkoznak a konferenciák színvonalát „emelni”, amit kár volt tenni, hiszen az 50 előadás önmagában is megállna.

    A budapesti főpolgármestert nehéz az államhatalomhoz kötni. Alaptalan itt is belerúgni a Kormányba, és támadó jelleggel említeni a hatalomgyakorlás omnipotenssé (azaz korláttalanná, mindenhatóvá) válását, hiszen a kijelentést itt semmi sem támasztja alá.

    Rendkívül találó volt viszont a konferencia alcíme:
    „Érdekek, konfliktusok és együttműködések” – hiszen amióta világ a világ minden erről szól!

    A kritikus előbb megállapítja, hogy a városfejlesztés többszereplős, majd furcsa módon mégis keresni kezdi a főszereplőt: „… a pontos válaszhoz az is tartozik szerintem, hogy a sokaságból kirajzolódik egy főszereplő, “akire” a konferencia címének/főtémájának “ki” kérdő névmása utal.”Nos, nem volt ilyen!
    Hiányérzete lehet. Talán így lehetne konkretizálni: éppen fordítva történt, nem rajzolódott ki a remélt egyetlen főszereplő, az építészmérnök. Számára elfogadhatatlan, hogy a folyamat karmestere nem az építészmérnök. Közülük ugyanis kevésen szólaltak meg.

    Hogyan zajlott a városfejlesztés régen?

    Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ki tervezte pl. Pompei városát? Egy azonban azonnal biztos: nem az építészmérnökök! Kiszorították volna őket onnan is?

    Az alaprajz szabályossága nyilvánvaló, véletlenről szó sem lehet.
    Nagy hibaként gondolhatják Szegeden egyesek azt, hogy úthálózata nem az itt világhírűnek tartott körutas-sugaras.
    Ezt alaposan „elszúrták” az Kr. előtti idők görög, etruszk, majd római városfejlesztői?
    Tudjuk, hogy a várost 79. augusztus 24-én a Vezúv pusztította el.
    Egy biztos, hogy ott nem dolgoztak az építészmérnökök, hiszen ez a szakma akkor még nem is létezett. A világ csak sokkal később kezdett el ilyeneket képezni. Pl. Budapesten csak 1871 óta.
    Mégis, ennek ellenére, voltak útjaik, csatornáik, ivóvíz vezetékeik, templomaik, fürdőik, agóra, színházaik! Milyen furcsa: mindez építészmérnökök NÉLKÜL!
    Tudtak élhető várost előállítani meglepő módon: ehhez a csodához nem kellettek építészmérnökök!
    Ha akkor nem, ma miért is kellenének annyira?
    Voltak viszont másfajta kiváló mérnökeik! Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a mai városfejlesztésekhez valójában kik is kellenek?
    Mi miatt kellene az építészmérnökök véleményét oltárra emelni, mindennél fontosabbnak gondolni, mindenki elé erőltetni?
    A hátrább helyezésük mitől lenne bűn, hiszen a városfejlesztés jóval meghaladja egy mérnöki szakma hatókörét, annál sokrétűbb. több mérnöki szakmát igénylő. Csak ennyi történt ezen a konferencián is, nagyon helyesen. Meg kell nézni az előadókat adó egyetemek fentebbi listáját!

    Nem lehet az, hogy a véleményező látja szakmája fokozatos háttérbe szorulását, és így vagdalózik?
    Hiszen az építész legtöbbször lakóházat tervez.
    Számára a helyszín, a telek, az építőanyagok (tégla, beton, vasbeton, cserép, fa) eleve adottak, nagy építészmérnöki gondolkodást nem igényelnek. Ott áll a megrendelő is, aki fix elképzeléssel szokott rendelkezni a ház beosztásával kapcsolatban is. Megint nem sokat kell az építészmérnöknek döntögetni.
    Sőt már ma sem lehetnek meg a statikusok, a közművek tervezői, újabban az épületfizika (hőszigetelés, korszerű nyílászárók), az energetika (napelemek, geotermia, fűtés, hűtés), az építészeti elektronika (az ún. okos ház gondolata) mérnökei nélkül, akik csupa olyant tudnak, amit nekik nem nagyon oktatnak. A ház értékének zömét egyre inkább ezek a megoldások alkotják.
    Nem lehet az, hogy az építésznek lassan csak a barokk angyalkák felrakása marad, ha ilyesmi kell még.

    Láthatja a keserű szájízű véleményező azt is, hogy kénytelenek a mai építészmérnökök feladatot rabolni.
    Kiszorítva pl. pl. a kertészmérnököket a szegedi Széchenyi tér parktervezéséből. Nem tervezhetnék ezt esetleg ilyen alapon a patkoló kovácsok?

    Különben mind az építészmérnököt, mind a kertészmérnököt 5 évig képezik különböző egyetemeken. Mitől lennének az építészek felkentek, magukat a kertészmérnökök fölé helyező hatalmas művésznek. Magukat mindenki fölé pozícionálva. Minden mérnök képes ellátni generáltervezői feladatot, tehát ehhez sem kellenének.

    Miközben ők semmit sem tudnak a fákról, a biológiáról, ami egy kertészmérnöknél alap. Furcsa az, hogy különféle mesék alapján mindezt a szakmai szervezetek rábólintásával tehetik meg, melyeket egyébként ezért is uralnak.

    Láthat a megkeseredett véleményező rengeted jellegtelen, tucat lakóházat eredményező „tervet”, melyek ellepik városainkat. Pl. Szeged belvárosát. Melyek megjelenhetnének ugyanígy akár Nyíregyházán, vagy akár Zalaegerszegen is!

    Az is nyilvánvaló lehetne, hogy ma már a világ nagy városfejlesztéseiben a politikum és a magántőke dirigál, mindenütt, mely ellen még az építészmérnökök sem tudnak semmit sem tenni. Mi is akkor a kérdés?

    Kár volt a hírt hangulatkeltésre, dezinformációra felhasználni!
    Nincs senki, aki részt vett ezen a fontos tanácskozáson, aki ezután rendesen tudna tájékoztatni?

    dr. Rigó Mihály
    ny. mérnök

    U.i.:
    Kár volt a hozzászólást az új módival megnehezíteni. Vagy ez volt a cél? A korábbi sokkal egyszerűbb volt!

    Kedvelés

    1. Nem kritika, nem belerúgás, nem hangulatkeltés, nem dezinformálás, hanem tényeken alapuló értekezés: véleménycikk, vitára bocsátva.
      Egy megállapítást finomítok (köszönöm az ezirányú észrevételt): a “multipotent” kifejezés jobban megfelel a valóságnak.
      A hozzászólásnak a második része alapvető félreértésen/tévedésen alapul: nem az “építészmérnök” a főszereplő, mint a hiányérzet alanya (lásd előző hozzászólónak adott válaszomat). Ráadásul erre a tévedésre építve további téves megállapításokat és abszolút ide nem illő ízléstelen-provokatív személyeskedést olvashatunk. Én tartózkodnék attól, hogy a nyilvánosság előtt ny. mérnökként egy egész társszakmát ócsároljak etikátlanul (mellesleg: a szegedi Széchenyi tér felújításának felelős tervezője táj- és kertépítész; könnyen utánanézhető). Kéretik ezt a második részt teljes egészében visszavonni, elnézést kérni!
      Az utóirat alaptalan vádaskodás. A wordpress.com változtatásáról lehet szó.

      Kedvelik 1 személy

Hozzászólás