(A szakmai körökben országos elismertségű Ybl díjas szegedi építész október 29-én elhunyt. Több éven keresztül tagja volt a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesületnek. Az alábbi, róla szóló írások-, illetve egy nemrég készült interjú ideidézésével emlékezünk rá. A kiemelt kép az Egyesület által 1995-ben szervezett tiszai hajókiránduláson készült. Tarnai István (b) mellett Stifán Sándor építész áll, aki akkor még szintén egyesületi tagtársunk volt /fotó Szemerey Márta/ – a szerk.)
Sipos György: Tarnai István (1933-2023) emlékezete
https://csmek.wordpress.com/2023/11/14/tarnai-istvan-1933-2023-emlekezete/
Részlet: “Pisti (akit a vállalatnál, Laci ikertestvérével együtt, mindannyian Pistinek szólítottunk) közvetlenül mögöttem ült, így a rajzasztalon futó munkáiba bármikor bele pillanthattam. Akkor már több nagyléptékű munkával a háta mögött – pld. az 1960-as évek végén kifutott Szegedi Biológiai Kutatóközpont, (ahol pályakezdőként, Karikó Katalin is dolgozott a ’80-as évek elején), éppen a Szegedi Tudomány Egyetem Dóm téri oktatási épülete volt az asztalon. Közelről megfigyelhettem nagyon fegyelmezett alkotó módszerét, amely az első diszpozíción túljutva, rögtön térbeli kubusok gyors szerkesztésével folytatódott, körzővel – vonalzóval, a rá nagyon jellemző két enyészpontos, „suszterléptékes” perspektívával. A Dóm tér déli oldalán a Rerrich Béla-féle tömböt lezáró klinikai átkötő sétány, és a szomszédos háromemeletes eklektikus lakóépület övezte saroktelek beépítése több féle lehetőséget rejtett magában, kézenfekvőnek látszott a Dóm téri tégla-architektúra folytatása. Azonban a sorjázó tömegvázlatok nyomán, Pisti hamar meggyőződött arról, hogy az új épület tömegével a zártsorúan csatlakozó, magastetős eklektikus palotához kell, hogy igazodjon….”
Marton Árpád: „Örülök, hogy ebben a korban alkothattam”
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2023/09/22/marton-arpad-orulok-hogy-ebben-a-korban-
alkothattam/
Részlet: “A Tátra téri templom megépítése különös történet. Az egyházközség sokáig egy idős hölgytől
örökségül hagyott lakóépületben működött. Csakhogy a korabeli rendeletek nem tették lehetővé új
templom építését, csupán templombővítésre adtak lehetőséget. Így aztán a templomként szolgáló
lakóház „bővítésével” vette kezdetét a templomépítés. Először az új templom előtere készült el a ház
oldalában. Egy ideig ez szolgált templom gyanánt, mialatt lebontottuk az eredeti magánházat, hogy –
újabb bővítés jogcímén – megépítsük az új templomot. Bővítés bővítést követett – a szabályok
maradéktalan betartása mellett… Komócsinék figyelmét persze nem kerülte el mindez. Szerencsére
nem találtak rajtam fogást: sem KISZ-, sem párttag soha nem voltam, a hatályos rendelkezéseket
pedig nem sértettük meg. Házilagos kivitelezésben, társadalmi munkában zajlott az egész
templomépítés, mígnem 1975-ben fölszentelhettük. Mindmáig a szívemnek egyik legfontosabb
alkotásom, amelynek lényeges eleme a tájolás.”
Megjelent a folyóirat 2023. májusi számában
Váraljai Anna: A Tarnai-testvérek szegedi építészete
MMA Művészeti Ösztöndíj Program honlapja, 2021. 04. 17.
https://osztondij.mma-mmki.hu/hirek-esemenyek/a-tarnai-testverek-szegedi-epiteszete-3697
Részlet: “1979-et írunk, és Tarnai István (aki ekkorra már megálmodta a Dugonics téri szökőkutat, jéghegyet idéző beton buszmegállót, a Biológiai Kutató Intézetet, valamint számtalan házsort) a Délterv építészeként kapott megbízást a SZOTE Dóm téri oktatási épületének tervezésére, egy, a megnövekedett hallgatói létszámmal elbíró épületre. A 300 férőhelyes előadó mellett kisebb termek, büfé, laborok, sőt, a Szabadtéri Játékok hatalmas díszletműhelye is helyet kapott. A modern blokkot érzékenyen illeszti bele környezetébe: klinger téglás burkolatának, magastetős megoldásának, ritmusának, s elsősorban a környezetet visszatükröző, reflexív homlokzatának köszönhetően ez egy mimetizáló épület lett. 1974-ben történeti környezetben is elfogadható megoldásként alkalmazta ugyanezt Pintér Béla a budai várban felhúzott (sokak szemét szúró) Hilton Hotel esetében: az új épület homlokzata itt a Dómot, ott a Mátyás templomot tükrözi vissza. Tarnai ezúttal is Tóth Valériával kooperált; ő készítette az oldalfal díszkútjának allegorikus alakjait.”
(A cikkeket válogatta Firbás Zoltán)
DÉL-ALFÖLDI URBANISZTIKAI EGYESÜLET 