Városi zöldfelületek fejlesztése – formalitás vagy gerilla harc?

Előadás beharangozó – SZAB, 2023. december 12., 17 óra

A zöldfelületek fejlesztése a városok társadalma szempontjából kiemelt, hiszen azon kívül, hogy hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, számos kulturális és rekreációs célt szolgálnak, melyek az emberek jóllétét biztosítják. A városi zöldfelületek állapotuk, használatuk, jogi státuszuk és az általuk nyújtott szolgáltatások szempontjából sem azonosak. Így a fejlesztések sikerességéhez elengedhetetlen a rendszerezésük, csoportosításuk és az ezekhez kapcsolódó differenciált fejlesztési célkitűzések megfogalmazása.

Egy alternatíva a fejlesztésre az informális városi zöldfelületek nagyobb mértékű kihasználása. De hogyan tegyük? Formálisan vagy gerilla módon?

“Kutatásunk fő célja a szegedi zöldterületek rendszerezése és olyan fejlesztési klaszterek kialakítása volt,
melyek tükrözik a zöldterületek által nyújtott potenciális és tényleges kulturális ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Kutatási kérdésünk ehhez kapcsolódóan kettős volt. Egyrészt, hogy a zöldterületek milyen kulturális ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak és azok milyen módszerrel mérhetők, illetve, hogy a felmért szegedi zöldterületek milyen fejlesztés-orientált jellemzőkkel írhatók le, milyen csoportokat képeznek. Munkánk során térinformatikai adatbázist hoztunk létre Szeged belterületének zöldterületeiből az Urban Atlas, az Open Street Map és Szeged Településszerkezeti Terve alapján, melyből 19 mintaterület választottunk ki városrészi alapon. Minden mintaterületen három alkalommal a zöldterületek valós és potenciális kulturális ökoszisztéma-szolgáltatásaira és látogatottságukra vonatkozóan készült felmérés. A felmérés eredményeként négy fő zöldterületfejlesztési klaszter jött létre: belvárosi terek, kertvárosi játszóterek, központi jelentőségű parkok és informális jellegű zöldterületek. A jól szabályozott és megalapozott jogi keretrendszer, mely alapján mérnöki-műszaki szempontból le lehet határolni a városi zöldterületeket nem feltétlenül mutatják meg a város valós zöldfelületi rendszerét. Távérzékeléssel és közösségi bevonással készített adatforrások felhasználásával lehet egy olyan átfogó adatbázist létesíteni, amelyben megjelennek azon közösségi terek is, melyek ugyan kevés zöld vegetációt tartalmaznak, azonban rekreációs, kulturális ökoszisztémaszolgáltatási szempontból kiemelkedő jelentőségűek.

Az idézett szöveg “A városi zöldterületek fejlesztésének korlátozó tényezői és komplexitásuk Szeged példáján” című, ez év októberében megrendezett Országos Urbanisztikai Konferencián elhangzott előadás összefoglalója/absztraktja; előadója Tráser Nándor Zoltán mester szakos egyetemi hallgató, társszerző Nagy Gyula egyetemi adjunktus (SZTE, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék).

(A kiemelt kép a Mesterséges Intelligencia által készült)

Hozzászólás