Lengyel Imre szegedi közgazdászprofesszor a SZTE Gazdaságtudományi Karán kíválóan látja, s foglalja össze a kínai autógyár tájidegen jellegű idetelepítésének várható kihatásait; érdemes a teljes interjút elolvasni.
Az eredeti, teljes cikk: Magyarország beleragadt a közepes fejlettség csapdájába szerző Tanács István; https://jelen.media/kozelet/a-kozepes-fejlettseg-csapdaja
Néhány erősen elgondolkoztató tétel kiemelve:
“A területi versenyben elért siker nagyban múlik azon, hogy össze tud-e fogni a helyi elit, van-e jövőképe, elképzelése, oda tud-e csábítani befektetőket, tudja-e menedzselni a helyi ügyeket. Ha nem, akkor az egyén – teljesen indokoltan – elmegy olyan helyre, ahol jobban érzi magát. Ez természetes dolog, és országon belül előnyös is, hogy valaki oda költözhet, ahol nagyobb értéket tud előállítani.”
“Mosolygörbének nevezzük, ahogyan eloszlanak a munkajövedelmek: a fejlesztés, tervezés, menedzsment-döntések magas jövedelmet adnak. Az összeszerelők és a beszállítók keresik a legkevesebbet. A marketing és a kereskedelem megint nagyon jól fizetett munkák. Az összeszerelő üzemekkel hozzáadott értékben és jövedelmezőségben a „mosolygörbe” alján vagyunk.”
“A helyi szereplőknek kell – vagy kellene – együttműködve kitalálniuk egy komplex jövőképet. Ők partnerei lehetnek a központi kormányzatnak, képviselhetik, miben jók a helyi vállalkozások, miben tudják erősíteni egymást, milyen befektetőt hozzanak oda. A helyiek összefogásán múlik, elérik-e együtt azt a kritikus tömeget, amellyel fel tudnak lépni a kormányzattal való egyeztetésben. Ha nincs ilyen helyi együttműködés, akkor a központ fog diktálni. Odavisz olyasmit, ami nem nagyon illik oda, nincs meg minden feltétel.”
“Kiemelkedik Debrecen, Szeged és Pécs; ott vannak a nagy vidéki egyetemek, amelyek messze földről összegyűjtik a tehetséges fiatalokat. Ott nemcsak csirkét meg sertést lehet vágni, három műszakban emelgetni a nagykalapácsot, hanem vannak például szoftverfejlesztők, az orvosegyetemek körül külföldiek számára egészségügyi szolgáltatások. Az egyetemi városok tudásalapú gazdaságának igazi húzóereje az egyetemről kikerülő diplomások tömege.”
“Nem érhetők el részletes információk, hogy a város, az egyetem mit kért és mit kaphat a cég befogadásáért.? De a terület az egyik szűkös erőforrás, az autógyár 300 hektáros területe elfoglalja az értékes ipari ingatlant más, esetleg jövedelmezőbb munkahelyeket hozó befektetők elől. A város kap ugyan költségvetési pénzt a gyárhoz vezető infrastruktúra és közlekedés kiépítésére –, de a gyakorlat szerint várhatóan nem fog kapni annak költséges fenntartására. Vagyis még kevesebb forrás jut a meglévő szegedi intézményekre.”
“Nagyon jó bevétel lehet a helyi iparűzési adó – de azt a kormány részben máris elvonja szolidaritási adó címén. Mivel Szeged megyei jogú város, a mai jogszabályok szerint nem tudnák átrakni az iparűzési adót Csongrád megye költségvetésébe, ahogyan Gödön tették, de ezt egy tollvonással meg lehet változtatni.”
“Kettős hatás érvényesülhet: emelkedik a bérszínvonal a városban, de nő a munkanélküliség is, mert tönkremennek azok a cégek, amelyeknél csak a képzetlen munkaerő marad. Hasonlóan ellentmondásossá válik a lakáspiac, az emelkedő kereslet megnöveli az árakat, ami néhány tulajdonosnak kedvező, de a helyiek egy része, a szegények lakhatása ellehetetlenül.”
“A távoli országokból érkező külföldi vendégmunkások viszont két-három évig élnek itt, hazaküldik vagy megtakarítják a napi élelmen felüli jövedelmüket – nem érvényesül helyben a fogyasztásuk multiplikátor hatása. Annyi haszna lesz belőlük Szegednek, mint például egykor Mezőtúrnak a szovjet laktanyából.“
“Amelyik beleragadt a közepes fejlettség csapdájába, már azt tapasztalja, hogy a fiatalabb nemzedék rosszabbul él, mint a szülei. Feszültséget szül, hogy a kevesebb összjövedelemnek is egyre nagyobb részét elviszi a felső elit.“
“A pszichoterápiához hasonlítanám: a betegnek és a terapeutának a környezettel együttműködve szép lassan lehet kitalálni, milyen jövőt szeretne, milyen út vezet odáig. Kell találni közös érdekeket, ami csak úgy megy, ha nem ellenségnek tekintjük, hanem megérteni akarjuk a másikat. Ha egy térségben ez nem jön létre, vagy a központi hatalom ellehetetleníti az együttműködést, akkor marad a megosztottság, a sodródás, átmeneti fellendülések és visszaesések sorozata. Abból pedig sohasem lesz hosszú távú felzárkózás.“
“Szeged legnagyobb munkaerő-tartaléka a szakképző iskolákban és az egyetemen van, ahol megkezdődhetnek a kifejezetten BYD-specifikus képzések. Botka László közölte: a BYD egyértelművé tette, a cégnek is elemi érdeke, hogy magyar munkaerő dolgozzon az elektromosautó-gyárban.“
Olvasásra, sőt akár vitaindítónak ajánlja: Firbás Zoltán
(kiemelt kép forrás: BYD; villanyautosok.hu)
DÉL-ALFÖLDI URBANISZTIKAI EGYESÜLET 