A bécsi példa : 70 épület bontását állították le

A librarius.hu írta, hogy: “Július eleje óta kizárólag engedéllyel lehet lebontani az 1945 előtt épült házakat az osztrák fővárosban. Az intézkedéssel a bérlőket és a városképet védik az ingatlanspekulánsoktól. Csak ősszel akarták módosítani ugyan a bécsi építési szabályzatot, a sok last-minute-bontás miatt azonban már június végén napirendre tűzte és elfogadta a bécsi tartományi parlament az 1945 előtt épült házak védelméről szóló törvénykezdeményezési javaslatot. Eszerint az 1945. január 1-je előtti épületek … A bécsi példa : 70 épület bontását állították le részletei…

A jövő emlékezete – 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem

(átvéve a mut.hu-ról) “Idén augusztusban kerül megrendezésre A jövő emlékezete tematikát felölelő 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem (aug. 6-9.) és 8. Tervező Tábor (aug. 3-9.), mely során geográfusok, építészek, közgazdászok, településmérnökök, művészettörténészek lesznek az előadók között. Elsőként a nemzetközi és a hazai trendekről kapunk átfogó képet, majd városvíziók villannak fel. A következő napokban a jövő útjának tűnő Smart City, Green City témái elevenednek meg, majd arról hallunk előadásokat, hogy … A jövő emlékezete – 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem részletei…

Liget v.s. Liget; félidőben a parkrekonstrukciók

Rádióshír: mintegy 40%-os készültségben áll az Újszegedi Liget rekonstrukciójának megvalósítása a “Zöld Város” programban (informátor: Kiss Lajos). A minap pedig a mandiner.hu számolt be egy interjú keretében arról, hogy félidejéhez érkezett a Liget Budapest nagyprojekt. Minimum érdekes egybeesés. Bár nagyságrendjük, társadalmi-, szakmai  elfogadottságuk különböző, az tagadhatatlan, hogy mindkét városi közparknak óriási jelentősége van a városlakók életében. Érdemes ezért – így félidőben – egy rövid rákintés.  Az újszegedi Liget rekonstrukció egyes elemei a címlapképről leolvashatók (forrás: szegedvaros.hu, delmagyar.hu). Alább pedig Firbás Zoltán (elfogulatlan) címszavas áttekintése olvasható “Liget v.s. Liget; félidőben a parkrekonstrukciók” részletei…

“Csinált” város, szocreál építészettel: Dunaújváros tegnap és ma

Minden urbanisztika iránt érdeklődő figyelmébe ajánlható a viszonylag friss Retropolisz blog, amely blog célja a szocializmusban megépített összes hazai “csinált” város bemutatása; az oldal ennek megfelelően folyamatosan bővül a szándék szerint. Ezen belül kedvcsinálóként a legtipikusabb ún. “szocialista” – helyesebben szólva megtervezett – iparváros, Dunaújváros egykori és mai képét bemutató összeállítást ajánlom most. A blog építész szerzőpárosa szerint: “A rendszerváltás óta elegendő idő telt el ahhoz, hogy immár a szocialista ideológiától függetlenül, tárgyilagosan értékelhessük ennek a korszaknak az építészetét. Közelmúltunk épített környezetének megismerése azért is különösen fontos, mert ez az a korszak, amelynek formavilágából a mai magyar építészet is akarva-akaratlanul sokat merít.” A tárgyilagos megítélés kiteljesítése ““Csinált” város, szocreál építészettel: Dunaújváros tegnap és ma” részletei…

SZEGED A SZOBROK VÁROSA

A Szegedi Tükör júniusi számában Dombai Tünde írt (“hivatalos” közreműködőkkel készített interjúk formájában) Tóth Attila művészeti író Szegedi szobrok c. könyvéről. A nagyjelentőségű album – amely a városi tereket és épület térbelsőket, udvarokat ékítő köztéri szobrokat, térplasztikákat, domborműveket veszi számba – az 1993 évben készült hasonló anyag bővített és átszerkesztett kiadása, melyet Szeged város önkormányzata finanszírozott. A színes képekkel illusztrált kötet nem egyszerűen csak lajstromozza a szegedi szoborállományt: műelemzések mellett a térbeli helyzetet bemutató tematikus térképeket is tartalmaz, sőt művészettörténeti szótárt is.

“SZEGED A SZOBROK VÁROSA” részletei…

Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat

A Délmagyarország c. napilap tudósítása: Korszakváltás az építőiparban címmel rendezték meg pénteken a XI. Nemzetközi Építésügyi Konferenciát Szegeden. Az első napirendi pont a 2015-ben alapított Vedres-díjak átadása volt. A megyénkben működő építész-,  kereskedelmi és ipari-,  mérnöki kamarák, valamint az egyesületünk alapította elismerést négyen vehették át. Idén Asszony Emma táj- és kertépítész mérnök, Honti György műszaki ellenőr, Medgyesi Pál vízépítő mérnök, és Sipos György építészmérnök kapta a díjat. … Délmagyarország: Négyen kaptak idén Vedres Díjat részletei…

Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…

007_telepulesfejlodes_clip_image002_0005

… avagy  a rögtönzött döntések határozzák meg a jövőt a szakmai megalapozottság helyett  – Firbás Zoltán  írása (fotó forrás: sulinet.hu)

Klebelsberg 1926 márciusi szegedi látogatásán derült ki, hogy az új egyetemi városrész számára sem a távoli Újszegedet, sem a kaszárnyás, gyártelepes Mars teret nem tartja alkalmasnak, hanem választása az akkori Templom térre, az éppen elkészülő Fogadalmi templom környékére esett. Érve az volt, hogy így megoldódik a zegzugos utcákból és víz előtti vityillókból álló városrész rendezése is. Természetesen mindenki sietve csatlakozott a miniszter véleményéhez és Szegeden egyszerre divat lett a Templom tér körüli egyetemi épületek témáján fontoskodni. Juhász Gyula, úgy is mint érintett, hiszen szülőházát készültek lebontani a teljes Ipar utcával együtt, a maga részéről megírta Kultuszpali című jegyzetét, ami máig érvényes emléket állít e fontoskodásnak. Kivonat a Délmagyarország 1926. március 24-én megjelent tudósításából:  “Amikor a politika városrendez – időutazás a “kultuszpalik” korába…” részletei…