Újsághír (delmagyar.hu): eladná az önkormányzat a Szeged, Széchenyi tér 13. alatti épületet. A lap megírja, hogy: A “kikiáltási ár” 340 millió forint, a műemléki szempontokat a felújítás során érvényesíteni kell. Ezek a szempontok a következők: Az utcai homkozato(ka)t körhűen kell felújítani, nyílászáró nem falazható be, új nem létesíthető. A tető jelenlegi formájában megtartandó, a felújítás során hódfarkú cseréppel fedhető be. A közterület felőli tetőfelületeken napelemek nem szerelhetők fel. Az udvar üvegtetővel befedhető, a közösségi használatú terek burkolatának történeti jellegűnek kell lennie. Az IKV az ingatlan értékesítését 2021. január 25-én meghirdette (a szerk.).
A Széchenyi tér legrégibb épülete sorsának “kockáztatása” már tavaly megtörtént, amikor Szeged város közgyűlése testületileg jóváhagyta a műemlék épület értékesítését a IKV útján, profil-kötöttség nélkül. Azóta az adás-vétel előkészítése is lezajlott. Már csak a megyei Kormányhivatal Építéshatósági és Örökségvédelmi Főosztálya közbenjárásán múltak a továbbiak (vagyis a műemléki szempontok).
A Grünn Orbán-ház kétszintes épület, 1810-ben épült Vedres István tervei szerint. E ház földszintjén működött az első szegedi nyomda, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított 1801-ben. Szerb, német és magyar nyelvű kiadványait a délvidék lakosságának nyomtatta. Ebből a nyomdából került ki Vedres István és Dugonics András számos műve. Többek között imádságos könyveket, kalendáriumokat, vásári ponyvákat is adtak itt ki.
Az épület alapozásakor egy vas domborműre bukkantak, amely alaposan beindította a szegediek képzeletét: úgy vélték, hogy a vaslap Attila hun királyt ábrázolja, ami megerősítette volna azt a legendát, amelyet Dugonics András leírt az Etelka c. regényében, mely szerint a hunok, köztük Attila sátrai valaha a Széchenyi téren állottak. (Erről kapta nevét a közeli Attila utca). A relief valójában római vitézt, egyesek szerint római császárt ábrázoló XVIII. századi öntöttvas kályhalap.
1900-es évek második felében a térre néző földszinten a Debreceni étterem foglalt helyet. A 2000-es években a Botond étterem, a Matuzsálem étterem és kávézó, majd az Anyám tyúkjai étterem működött itt. Az emeleti lakásokat tartalmazó épületet többször bővítették, átalakították, felújították. Tanulmánytervek is készültek közösségi célú hasznosításra (IKV megbízásából, illetve szakmai kezdeményezésre); a megvalósítás elmaradt. Az alábbi összeállítás épület- és várostörténeti dokumentumok felhasználásával készült.
Firbás Zoltán
(Kattintással nagyítható a kép és szöveg – a szerk.)
DÉL-ALFÖLDI URBANISZTIKAI EGYESÜLET 
“Mi lesz a Grünn Orbán -ház sorsa?” bejegyzéshez 2ozzászólás