A leginkább támogatandó projekt / a szavazás eredménye

In medias res: Déli Tisza-híd megvalósítása 45%; multimodális központ a Nagyállomás térségében 18%; Szeged-Debrecen gyorsforgalmi út előkészítése 18%.

Magyarázatul: Ezelőtt néhány héttel jelent meg az a szavazási lehetőség – a “Talált pénz…” posztban, “a leginkább támogatandó projekt” címmel -, amely Szegedet illetően régóta tervezett, de meg nem valósult nagyberuházásokról szól. Ígéretünkhöz híven visszatértünk rá, ismertetni és értékelni az eredményeket.

Emlékeztetőül: A szavazási kérdéssel azzal az (egyébként álnaiv) előfeltevéssel éltünk, mintha az ebben az évben még rendelkezésre álló EU költségvetési forrás még szabadon elosztható lenne; vagyis lehetne rá újra pályázni. Hivatalosan annyi a Magyar Közlönyben is megjelent kormányzati döntés, hogy mintegy 1000 Md Ft-nyi pénzt év végéig támogatási szerződésekkel le kell kötni, illetve gazdaságvédelmi akciótervi célokra kell ezt szánni. Ám az erről szóló, portfolio.hu-n megjelent cikk rögzíti azt is, hogy a vonatkozó kormányrendelet valójában a már elindított projektek pótlólagos többlettámogatására, illetve elvileg zöld utat kapott, de forráshiány miatt eddig konkrét támogatásban nem részesült projektek számára nyitja meg a forrást. Több olyan közismerten betervezett szegedi projekt van, amelyik ELVILEG beletartozik az utóbbi csoportba, vagyis a MEGÍGÉRT, vagy tervezéssel MÁR ELINDÍTOTT ígérvényes projektek közé, de valamiért elodázódott a megvalósulás. Így tehát ELVILEG joggal tarthatnak most igényt támogatásra, hisz bármilyen építési nagyberuházás vitathatatlanul gazdaságvédelmi célokat szolgál.

Értékelés_1: Az nem véletlen, hogy a Déli Tisza-híd “győzött”; a jelentős fölény azonban meglepő. De ha belegondolunk, ez is magyarázható. Nemcsak azért, mert városrendezési szinten már vagy 70 éve (!) betervezett objektum; nemcsak azért, mert előkészítő lépések az utóbbi 10-15 évben végre már történtek; nemcsak azért, mert a mobilitás alakulása miatt a városlakók visszajelzései szerint a szükségessége vitathatatlan, elodázása tarthatatlan. Olvasóink közül sokan emlékezhetnek arra, hogy a városi és a megyei(!) önkormányzat által (a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban) egyaránt kiemeltként deklarált projekt jelentős közfigyelmet kapott annak révén, hogy a legutóbbi választási programokban kiemelt kampánytéma volt; és főként arra, hogy a kormányfő ’17 januárjában személyesen ígérte meg a szegedieknek; ilyen értelemben abszolút ígérvényes. A legutolsó nyilvánosságra került hivatalos információ ebben a témában egy parlamenti interpellációra adott (magyarázkodó-hárító) államtitkári válasz, tavaly decemberről. Ezt és minden mást is értékelve, külön tényfeltáró tanulmány tárhatná fel, hogy megtudjuk, miért is tartunk még mindig ott ebben a témában, ahol. És kioltó hatású lokális politikai versengés helyett – a közös ügyben közös erőt mutatva, ígéreteket számon kérve, új frontvonalat nyitva – agresszív lobbizásra lenne szükség, hiszen tudvalevőleg örökölt módon mindenről a Centrumban döntenek. Ezt remélve bízhatunk abban, hogy a következő EU költségvetési ciklusban mégiscsak megvalósul (?).

Értékelés_2: A holtversenyben második helyen végzett – ugyancsak a 2014-2020 közötti ciklusra betervezett – projektek a “győztes”-hez hasonlóan szintén közlekedési jellegűek, szintén “be voltak ígérve”. A tervezett multimodális közlekedési központ városszerkezetileg összefügg a Déli Tisza-híddal; megvalósítása új parkolóhelyeket, új busz decentrumot jelentene, csökkentené az Indóház téri (és környéki) zsúfoltságot. A Szeged-Debrecen közti gyorsforgalmú út szintén ígérvényes, korábban a lehető legmagasabb szinten megkapta a politikai támogatást. Ám ami egykor szakmailag is vitathatatlan volt, úgy tűnik, ma már nem annyira; mindkettő elodázódott. Előző “lekerült a napirendről”, utóbbi már csak “kiemelt főút” kategória a ’19 márciusában hatályba lépett Országos Területrendezési Tervben. Erre nincs ésszerű magyarázat. E tekintetben is a “Lé határozza meg a Tudatot”? Nem, mert “Lé” mindig van, csak mindig máshova kerül. Pedig ezek a nagyberuházások nem egyszerűen közlekedésről szólnak; megvalósításuk kedvező városi/térségi struktúra-átalakító, térségfejlesztési hatással jár(tak volna?). Mindenesetre a szavazatok visszaigazolják azt, hogy ezek (is) szükségesek.

Értékelés_3. Az eddig nem említett két további – egyébként a szakma szerint szintén fontosnak nyilvánított, előkészítés alatt álló – városi projekt (4-es villamos felújítása és tudományos technológiai park megvalósítása egyaránt 9%-9% szavazatot kapott. Azt mutatja ez az eredmény – az előzőkkel egybevetve -, hogy ezek a beruházások szükségesek ugyan, de mégiscsak kevésbé fontosak (legalábbis a szavazó közvélemény szerint), jól modellezve azt a helyzetet, hogy ha sajnos nem jut mindenre pénz, válasszuk ki a legfontosabbat.

(kiemelt kép forrás: pontterv.hu)

A leginkább támogatandó projekt / a szavazás eredménye” bejegyzéshez ozzászólás

  1. (témája és hosszabb tartalma, valamint a sok beillesztett link miatt “szubjektív urbanisztika” kategóriába illő hozzászólás – a szerk.)

    “Buszpályaudvar Szeged-Rókus vasútállomás mellett
    dr. Rigó Mihály
    ny. mérnök

    A témával foglalkozó korábbi dolgozataim
    elolvashatók, megtekinthetők a Magyar Urbanisztikai Társaság honlapján.
    Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden?
    http://www.mut.hu/?module=news&action=getfile&fid=215544
    Nagyállomás, kontra Szeged-Rókus állomás
    http://www.mut.hu/?module=news&action=getfile&fid=246842
    Hivatkozok ezekre, mert nem szeretném magam fölöslegesen ismételgetni.

    Az eddigi próbálkozások 1978-2007 között
    „1978 óta 10 helyszínt vizsgáltak meg Szegeden arra, hogy alkalmasak-e távolsági buszpályaudvar befogadására. Megvalósíthatósági tanulmány először, több mint 30 éve a mai Szeged Plaza-területre született, majd a Mars tér továbbfejlesztése került elő. Utána a Bakay Nándor és a Vásárhelyi Pál utca sarki saját telek következett, amelyre jogerős elvi építési engedélyt szerzett a Tisza Volán. Vizsgálták a Merkur-telep, a volt szovjet laktanya, az Agroker-telep, az Indóház tér, a Felsővárosi feketeföldek és az SZKT Csáky utcai telephelyét is, legutoljára, 2007-ben a Kálvária sugárút és a Móravárosi körút határolta hatalmas területre készültek komoly tervek.”
    https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_nagyallomas_mellett_lesz_az_uj_buszpalyaudvar/2400314/
    Végül 2015-ben terv készült buszpályaudvarra a Nagyállomás Tisza felőli oldalára is, a Nagyállomás és a Szövetkezeti út közti keskeny sávra.

    A döntésképtelenséget, és az elépítéses területpazarlás,
    a város érdekében való kompromisszum teljes hiányát jelzi: mind eddig felvetődött helyet elvetettek, az ügy egyike lett Szeged gennyesedő ügyeinek.
    Közben azért nagy károk keletkeznek, mert az alkalmas helyeket valamilyen módon rendre elépítik, buszpályaudvar építésre alkalmatlanná teszik!
    Kiváló példa erre a szegei pláza építése a Rókus állomás mellé. A hely még a plázának is rossz, hiszen alig van vevője. Üzletei közül sok bezárt, mert tönkrement, az üzletek helyén ma sincs semmi. A maradék üzletekben sincs vevő, a szomszédos boltok eladói egymással beszélgetve töltik az időt. Ha a mozi nem lenne, talán még ennyi ember sem lézengene benne. Valószínűen profitálna a pláza egy új buszpályaudvarból!
    Területpazarló, a jövőt kellemetlen, lehetetlen helyzetbe hozó módon határozták meg az új tram-train vasútvonal pláza melletti szakaszát is.

    A térkép bal alsó sarkában lévő szürke színű folt a Rókusi vasútállomás épülete. Előtte a vágánymező, fekete-fehér vonalakkal. A vasútállomással szemben van az 1-es villamos fordulója. A jobb oldali hatalmas szürke felület a túlméretezett pláza épülete, fölötte a Búvár-tó egy részével. A vasútállomás előtti (fehér színű) utat egy névtelen út köti össze a Szatymazi úttal, mely párhuzamos a vasútvágányokkal is, és a pláza falával is. Látható az az íves vasútvágány, mely nagy közt kihagyva elválik a vágánymezőtől és a névtelen út mellé simul. A kihagyott terület a MÁV valamikori rakterülete, rossz állapotú egykori raktárakkal. A pláza földszint alatti parkolójából feljövő úttal szemben egy MÁV szolgálati lakásos ház lehet. A tram-train új vasútvonal az nagyívű MÁV rakodóvágány mellé simul úgy, hogy annak a névtelen út felőli oldalán fektették le.

    https://utcakereso.hu/szeged#p=18/20.12815/46.26656&search-city0=Szeged&search-street0=&search-number0=hsz&icom-search-size-min=&icom-search-size-max=&icom-search-price-min=&icom-search-price-max=&icom-search-price-type=sale-huf&icom-search-rooms=&icom-search-floor-min=1&icom-search-floor-max=30&icom-search-terasz-meret=5&lat0=46.2545&lon0=20.1486&router_car_mode_leggyorsabb=false&router_car_mode_legrovidebb=false&router_cycle_mode_biztonsagos=false&router_cycle_mode_bator=false&router_active=%5Bobject%20Object%5D

    http://szegeder.hu/tram-train-2019-februar/
    A bal képen a Rókusi vasútállomás előtti villamos és tram-train megállóból elindul a MÁV szolgálati lakásai és a pláza melletti névtelen út felé és közé a tram-train új vágánya, melyből még jobbra kiágaznak az 1-es villamos fordulójának vágányai.
    A jobb kép jobbról balra: a Búvár-tó melletti út, fasor, a tram-train vágánya, egy kerítés a tram-train és a MÁV közé (???), a MÁV íves rakodóvágánya, a kihasználatlan, széles MÁV rakterület.

    Click to access 1.%20TramTrain%20rendszerek%20Eur%C3%B3p%C3%A1ban%20%C3%A9s%20megval%C3%B3s%C3%ADt%C3%A1sa%20Szeged-H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhelyen%20-%20SZKT.pdf


    A fentebbi kép bal sarkában látszik a Szeged-Rókus pályaudvar felvételi épülete. A kép felső szélével párhuzamos fekete vonalak alkotják az állomás vágányhálózatát. Alatta van az a széles üres sáv, melyben az R=1000 m felirat olvasható, amely az egykori vasúti rakterület. Legalul két piros vonal pedig: a felső a MÁV iparvágánya, az alsó a tram-train új vágánytengelye. Ezek alatt pedig látható az 1-es villamos fordulója és a pláza épülete a névtelen úttal.
    A MÁV egykori rakterülete kb. 45 m széles. Ha a tram-train vágánya bement volna a MÁV szélső, nem rakodóvágányába, akkor felszabadult volna mintegy 45 m széles sáv a pláza melletti úttól a szélső vágányig, a leendő buszpályaudvarnak.
    Most talán majd éppen geotermikus kutat fognak fúrni az 1-es villamos fordulójába a területpazarlás jegyében, melyet mindenképp meg kellene akadályozni.

    A mai területhasználat a pláza és a Kossuth sgt. burkolata között
    pláza épület
    Szeged-Rókus vasútállomás…

    A Kossuth sgt. egy darabja 5 sz. főútként alul látható. A Pulz utca felirat melletti szürke folt a Rókusi állomás. Vele szemben van az 1-es villamos fordulója. Jobb oldalon fölül minden pláza: a pláza szürke épülete és a két földfelszíni parkolója. Az egészet a pláza földszín alatti parkolójába vezető út határolja a jobb oldalon, a toronyházak rózsaszín útjaival. Foglalt terület a kép bal alsó szélén az Autóklub területét is magában foglaló elkerített rész.

    Az új területhasználat és a buszpályaudvar kialakítási elvei
    a) Ha beáll szolgálatba a tram-train, akkor semmi szükség az 1-es villamosra és annak fordulójára sem, hiszen ugyanott jár és még az is lehet, hogy sűrűbben, villamospótló jelleggel.
    b) Az 1-es villamos fordulója és a toronyházak közti felszíni plázaparkoló elbontható, a terület egyesíthető a fordulóéval. A felszínen így elveszett személyautó parkolószám pótolható a teljes új buszpályaudvar alá elhelyezhető felszín alatti parkolóval, mely egyesíthető a pláza meglévő felszín alatti parkolójával.
    c) Az 1-es villamos fordulója és az Autóklub kerítésen kívüli terület az előbbi kettőhöz csatlakoztathat.
    d) E három területen kialakítható a felszínen a buszpályaudvar indító-, és fogadó buszállásaiból, kocsiállásaiból álló buszpályaudvar, ahol nem tárolnak semmiféle buszt.
    e) Az előbbi terület alá felszín alatti személyautó parkoló alakítható ki, akár egybenyitva a pláza már meglévő mélyparkolójával. E két parkolóhely együtt sokáig elég.
    f) A felszíni buszparkoló és az alatta lévő felszín alatti személyautó parkolót liftekkel lehet összekapcsolni, melyek közül kettőt jelültünk a helyszínrajzon.
    g) A buszpályaudvar várakozásra szoruló járművei külön területen állnának le és csak időre érkeznének a Rókusi buszpályaudvarra, az indulásuk előtt egy külön helyről.
    Nyilván az lenne az ideális a költségek miatt, ha e két hely egymáshoz minél közelebb lenne.
    Legközelebb a SZVSE pályája van, mely csak a főút túloldala és ezen kívül köztük szintbeni kapcsolatot biztosít az 5 sz. főút vonalának szintbeli keresztezése nélkül az Izabella-híd alatti út, az SZKT telep mellett. Ideálisnak tűnő busztárolóhely, mert a holt út itt a legkisebb. Logikusnak tűnik, hogy a Püspök úr új sportpályája mellé nem kell még egy sporttelep.
    Nyilván mind a pláza, mind a SZVSE zsaroló pozícióba tornázhatja magát és megpróbál magas árat szabni.
    Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az a hatalmas objektum segítheti megnövelni a pláza sovány bevételét, mely esetleg még a felszámolásáig is elvezethet. Mintha a szegediek leszoktak volna a pláza üzleteiről! A pláza indokolatlanul igen nagy területet foglal el.
    Van azonban más lehetőség, ha a SZVSE területe ellehetetlenül.
    Busztároló helyet lehet keresni az egykori konzervgyár területén, környékén. De még az SZKT Csáky utcai telepe is szóba kerülhet, mely csak kb. 700 m-re van a Rókusi állomástól. E kettő összeköti a Tüzép köz, a lakótelepen kívül. A közel 700 m leküzdhető 2 perc alatt még akkor is, ha a busz csak 20 km/órával megy.
    h) A 10-15 fős VOLÁN forgalomirányító csapatnak nem kell új irodaépület az új buszpályaudvaron, hiszen az kialakítható a MÁV Rókusi állomásának felújítása során, esetleg a pláza valamely üres helységében.
    i) Hasonló ok miatt nincs szükség utasellátó épületre, WC-re sem, mert az is lehet közös a MÁV-val. A plázán belül pedig éttermek, üzletek és WC már vannak.
    j) A taxi maradhat a MÁV pályaudvar előtti aszfaltos felületen.
    k) A biciklitárolókat a MÁV területén javaslom elhelyezni, melyhez a MÁV rakterületi utat ki kellene helyezni a MÁV területének határa mellé, egy új útcsatlakozással.
    l) A pláza saját útja a Kossuth sgt. és a névtelen utca között az új buszpályaudvar esetén is elválik, külön álló marad a buszpályaudvartól, így a pláza és buszpályaudvar forgalma nem keveredhet. Az autóbusz állomás területén csak a buszok mozoghatnak, de azok csak ott.
    m) A Kossuth sgt-i autóbusz megállótól ma egy gyalogos átkelőhely halad a mai felszíni parkolók mellett a plázába. Ezt az új esetben nem hagynám meg, mert a gyalogosok a buszok között mozognának. Levinném azt a kapcsolatot a felszín alatti autóparkolóba. Akiknek ez nem megfelelő, marad a buszállások kikerülése.
    n) A buszpályaudvarnak három helyen kapcsolódna a meglévő úthálózathoz, kettő a jelzőlámpás körforgalomból indítva:
    1. lámpás kör – Vásárhelyi Pál u. – Pulz u. – Szeged-Rókus vasútállomás,
    2. lámpás kör – Rókusi krt. – Szatymazi u. – a Búvár-tó melletti névtelen u.,
    3. a harmadik kapcsolat az 5 sz. főútról jobbra befordulás illetve onnan jobbra kifordulás lenne megengedett a pláza meglévő útja főúti csomópontjában.
    o) A buszpályaudvarnak bejárata lenne a MÁV állomás (Pulz u.) felől is, a Kossuth sgt. felől is (a pláza parkoló mai csatlakozását felhasználva) csak jobbra be és csak jobbra ki, és a Búvár-tó melletti névtelen u. felől ki- és befelé is.
    p) A Rókusi buszállomás van legközelebb a város melletti autópályák csomópontjaihoz. Így azokon érkezők buszok a lehető legkevesebbet mennek városi környezetben, legkevésbé terhelnék meg a városi úthálózatot!
    q) Zsákutcává javaslom tenni a MÁV állomás előtti Pulz utcát, az új tram-train kereszteződésnél, mert mellette egyébként zavaros csomópont alakulna ki.

    névtelen u.
    Pulz u.…
    r) az új buszpályaudvaron a ferde buszállások körül egyirányú lenne a forgalom, az óramutató járásával ellenkezően.
    s) A buszpályaudvar előbbi útja és a pláza előtti út egymástól fizikailag is elkülönül.
    t) Érdemes lenne az Autóklub részére új helyet találni, mert a mai beszorítottsága sem nekik, se az új buszpályaudvarnak sem kedvez.
    u) A buszpályaudvaron való esetleges gyalogos átkelést megakadályozni csőkorlát kellene a kerékpárút és a buszpályaudvar, valamint a buszpályaudvar és a pláza útja közé, a zöldsávokban.
    v) A javasolt rajzon bemutatott autóbusz megállóhelyek, kerékpártárolók fokozatosan is kiépíthetők. A raj a teljes kiépítést mutatja. Elképzelhető, hogy az első ütemben nem kell az összes kerékpártámaszos hely.
    w) Meg kellene építeni a Szeged Rókusi állomást a kiskundorozsmai állomással összekötő vasútvágányt is, úgy ahogy azt már nagyon régen elképzelték a vasutasok.
    Az új kapcsolatot a pontozott vonalak jelzik.
    Kellene még a hódmezővásárhelyi irány és a röszkei irány szintén rövid kapcsolata is.
    Ezzel a Rókusi állomás szerves része lenne a budapesti, a békéscsabai és a röszkei iránynak is, mindenféle vasúti híd nélkül!
    Ha a korábbi elképzelés szerint a Déli-híd be lett volna kötve a Nagyállomásba, akkor ott is nagymérvű vágányhálózat-átalakításra lett volna szükség! Ez sajnos nem úszható meg.

    Click to access Kozlekedestudomanyi_2003_11.pdf


    Ezek után Szeged vasúti főállomása végre a Szeged-Rókus állomás lehetne, amely ma nagyon lepusztult helyzetben van, melynek felújítása már a tram-train miatt is szükséges lenne! Ma Szeged egyik szégyene!
    Csak a temesvári kapcsolat miatt kellene vasúti híd, az is csak akkor, ha működése gazdaságilag rentábilis lesz! Mintha a mindenhová vasutat gondolók nem számolnának a kőkemény üzemeltetési költségekkel. A veszteséget termelő vasútra sem a Városnak, sem a MÁV-nak nincs szüksége, pénze.
    A legutóbbi hidas koncepcióban a Déli-hídon egy elfogadhatatlan finanszírozási kompromisszum, beszorítottság miatt van vasútvágány és nem azért, mert arra tényleges városi igény lenne. Ráadásul ez a finanszírozási helyzet már nem is áll fen, csak a szervezet változásképtelen!
    Az új vasúti híd szinte minden szegedi fejlesztési koncepcióban nem a Nagykörút mentén, hanem a medencés kikötő ellett, Újszeged állomás kihagyásával, szerepel.
    A korábbi elképzelés szerint a Déli-híd a vasút is átment volna Makó felé, de elképzelte, végig gondolta már valaki azt, hogy nemzetközi tehervonatok is járhatnak, tekereghetnek majd a Déli-hídon, a klinikák mellett, a Széchenyi tértől negyedórányi gyaloglásra?
    Szegednek egy 22 sávos közúti hídra van szüksége vasút nélkül. Ezen a hídon átmennének a kerékpársávok is és a járdák is. Micsoda léptelenség még az ötlet is, hogy miközben mind a híd előtt, mind a híd után a Nagykörút 22 sávos közéjük bekerül egy 2*1 sávos szűkület! Mihelyt elkészülne ez a dugógyár, azonnal indítani kellene az újabb 100 évet a híd kiszélesítésére!
    x) A Rókusi buszpályaudvar pedig igazi intermodális csomópont lenne, hiszen ehhez az alábbiak kellenek egy helyen, melyek itt mind meg is vannak! Minek is kell ehhez egy helyen, egymás közelében lenni? Több közlekedési módnak, eszköznek!

    https://prezi.com/i3gbtyyozzc9/intermodalis-csomopont-kialakitasa-szegeden/
    „Az intermodális csomópont funkciója, hogy különböző közlekedési módok között kényelmes átszállási kapcsolatot teremtsen – mindezt komfortos térben, közös, fedett váróteremmel, esetleg kereskedelmi egységekkel. Az elmúlt években a közlekedési szakmában (különösen nyugaton) nagy népszerűségnek örvend ez a megoldás. Az intermodális csomópont megváltoztathatja a városok regionális kapcsolatrendszerét és – a hozzá kötött településfejlesztési beruházással – a városi teret magát is.”
    https://mut-mutato.blog.hu/2013/03/11/varost_fejlesztunk_vagy_kozlekedest
    Látható: ezt a mai Mars téri pályaudvar nem tudja.
    o) Hasznos lenne megbecsülni a pláza forgalomnövekedési mértékét az objektum odahelyezése miatt, hiszen embereket visz a Város oda, ahonnan már elszoktak az emberek! Különben vélhetően a plázára a lassú elhalás vár.

    A Nagyállomásról
    Ha a Rókusi lenne a szegedi főpályaudvar, akkor nem lenne szükség a mai Nagyállomásra sem.
    A szegedi vasúti híd – a Déli-hídtól teljesen függetlenül – pedig csak akkor épülne meg, ha a Szeged-temesvári vasúti kapcsolat rentabilitására esély lenne, hiszen a kapitalista világ ráfizetéses vasutat nem épít! A baj az, hogy a főváros ár lenyúlta a temesvári kapcsolatot a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lökösháza – Arad – Temesvár vonal 160 km-órás sebességre való átépítéssel.
    Nincs sok reménye Szegednek arra, hogy megérje az országnak egy Budapest – Szeged – temesvári párhuzamos vasutat is kiépíteni. Békéscsaba megint elvitt egy funkciót Szegedtől!
    A Nagyállomás felújítása a józan logikát ellehetetlenítette, a szegedi viszonyokat alaposan megkeverte, sőt kényszerpályára állította.
    A pesti vonatok sok időt veszítve cammognak Szeged kerülgetésével, mire Kiskundorozsmáról bedöcögnek a Nagyállomásra.
    A Rókusi állomáson lefogadva ezeket a vonatokat, a Pestre utazási idő is csökkenne.
    Az átállás után a Nagyállomás épületét át kellene adni az egyetemnek. Itt elhelyezhetné a zenei és a képzőművészeti kart!
    A nagyállomás épülete a mai világban erősen túlméretezett, alulhasznosított, hiszen Trianon előtt épült, az akkori lényegesen nagyobb vasúthálózatra.
    Trianon után az átmenő vasútállomásból csak egy fejállomás lett, egy vasúti zsákutca vége, melyhez már nem kellett hírül sem ekkora állomásépület.
    Mint ahogyan vasúti zsákutca a Makó- újszegedi vonal is. Ez egy nagyon torz vasúti hálózat lett. Értelmetlen az elhaló vonal újjáépítése, hiszen Makó felé sem teheráru, sem szállítandó személy nincs. Ami van, azt néhány busz megoldja!
    Ez a vasútvonal csak kényszer miatt lett ide beállítva, hogy a Déli-hídra tett vágány valahová vezessen. Abszurd! Az egyik rossz döntés hozza a többi borzalmat.
    Nyilván nagyon kellene kozmetikázni az ide is elképzelt tram-traint, amikor annak megtérülése az olcsóbb hódmezővásárhelyi vonalnál is nehezen hihető el.
    Ráadásul a vasút a közúttal szemben azóta is fokozatosan teret vesztett, ezért a szállítandó személyszám is lecsökkent. Ugyanígy a teherforgalom is, hiszen nincs már szükség a Nagyállomás melletti egykori Tisza-teherpályaudvarra sem!
    Ez megszűnt, a helyén nagy az esélye egy városközponti drogtanya létrejöttére a végtelenségig elhanyagolt volt vasúti raktárakban, ahelyett, hogy a területén végre kialakulhatna egy fásított, Tisza-parti szegedi liget!
    Ma a Nagyállomás épülete tele van üres „kiadó” helységekkel, melyek szinte kiadhatatlanok, hasznosíthatatlanok.
    Sajnos a Nagyállomás felújításkor elmaradt a hatalmas épület funkcionális újraértelmezése, átgondolása, így a tervezők sajnos csak egy korábbi állapotot konzerváltak, mai értelmetlen, mert a MÁV képtelen ekkora teret kitölteni.

    A Nagyállomás mellé tervezett legutóbbi, és elvetett buszpályaudvar
    A legutóbbi autóbusz pályaudvar a Déli-híd építésével kapcsolatban a Nagyállomás térségében volt elképzelve. A buszpályaudvart a Nagyállomás Tisza felőli oldalára tették, közvetlenül a vasúti töltés mellé, a vágányzóna és a Szövetkezeti út közti keskeny sávra. Az érkező és induló buszoknak 13 kocsiállást terveztek. Ez érdekes, mert ma a Mars téren 16 van!
    A buszpályaudvart aluljárón lehetett volna elérni, mely az Indóház szintjéről indult volna az állomásépület közepén, és tartott volna végig az állomási vágánymező alatt a Tisza felé menve.
    A Nagyállomás az Indóház téren van, a korábbi elképzelés szerint a személyautó parkolója az Oldal utca mellett lett volna a Déli-híd szegedi hídfőjének másra nem használható területén. Messze az állomástól!

    A Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (DAKK) Kecskemét, véleménye
    „A DAKK Zrt-hez 2019. július 2-án elektronikus úton érkezett megkeresésére, valamint a július 13. napon érkezett kiegészítésére az alábbi tájékoztatást adjuk:
    Szeged autóbusz-állomáson 16 db utaskiszolgálást (be- és kiszállítást, poggyászkezelést valamint jegykiadást) biztosító és 18 db várakozást biztosító kocsiállás van.
    Az autóbusz-állomás melletti, nagykörúti autóbusz- és trolibusz-megállóhely a körúthoz tartozik, nem a társaságunk által üzemeltetett autóbusz-állomáshoz.
    Az induló/érkező kocsiállások száma a jelenlegi járatszámoknak megfelelő mennyiségű.
    Új autóbusz-állomás létesítése esetén a kocsiállások száma függ az állomás elrendezésétől, a városon belüli elhelyezkedéstől.
    Tájékoztatjuk, hogy az utolsó intermodális központ tervezési munkáit Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata végezte.
    Tekintettel arra, hogy a tervezési munkák során tervbírálatra nem kérték fel a DAKK Zrt-t, így nem rendelkezünk információval a kért indító-fogadó állások tervezett számáról.” …
    Kecskemét, 2019. július 17.”
    A DAKK a 16 állást elegendőnek tartja.

    Az egyes autóbusz pályaudvarok jelenlegi azon kocsiállásainak száma, melyeken leszállítják és felszállítják az utasaikat:
    Kecskemét 21 db
    Pécs 30
    Debrecen 12
    Miskolc 20
    Győr 27
    Budapest, Népliget 30
    Budapest, Őrs vezér tér 22
    Békéscsaba 12
    Orosháza 15
    Hódmezővásárhely 12
    Szombathely, új 33

    Szeged, Mars tér 16 db (a mai helyzet)
    Szeged, a Nagyállomás mögé elképzelt buszpályaudvaron 13 db
    Szeged, Rókus vasútállomáson a javaslatom szerint 35 db, mely kétszerese a
    DAKK szerinti igénynek.

    A javasolt buszpályaudvar, a várakozó buszállások nélkül
    Kialakítható:
    30 db kocsiállás 20 m hosszú buszoknak a ferde beállású szakaszon,
    5 db kocsiállás 15 m hosszú kocsiknak, a párhuzamos leállású szakaszon.
    35 db kocsiállás a fel- és leszállító buszok részére
    15 db taxi droszt a Rókusi MÁV pályaudvar felvétele előtt
    felszín alatti személygépkocsi parkoló a buszpályaudvar teljes területe alatt, mely
    összenyitható a pláza hasonló parkolóterével
    442 db kerékpártároló a MÁV szolgálati épülete és a felvételi épület között, továbbá a pláza előtt.
    Mindez közvetlenül egymás mellett, egymás közvetlen szomszédságában.
    Ha sikerülne új helyet találni az Autóklubnak, akkor a helyén még legalább 10 busz kocsiállás is kialakítható lenne.

    Az elvi helyszínrajzi vázlat

    Kissé nagyítva:

    Szeged, 2019. július 29.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s