Az építésgazdaság klaszter alapú K+F+I-je – a BIM (Building Information Modeling) alapú paradigmaváltás építőkockái

(Az írás nemrég lett közreadva, szűkebb körben. A szerző, Volford László hozzájárult a közléshez. A “vendégoldal” – urbanisztikai témákban, megfelelő tartalom esetén mások számára is nyitott).

Még mielőtt a főcím közismert mozaikszavainak a boncolgatását elkezdeném hangsúlyoznom kell, hogy itt nem a kezdőbetűk hagyományos definícióit, hanem a napjainkban előállt, nem várt helyzet KÉNYSZER-ét (K ) és FELISMERÉS-ét (F) valamint az ebből fakadó technologizált ISMERETÁTDÁS (I) szükségességét helyezném előtérbe. Manapság az iparágban is egyre többen kényszerültek távmunkába. Így mára egyértelműen látszik, hogy a jövőben a globális világ összekapcsolásának újszerű módszereire van szükségünk. Ennek a kényszere, talán a vártnál is drasztikusabban hozta el azt a felismerést, hogy a digitalizáció nyújtotta lehetőség ígérete a civil életben már a zsebünkben van (a mobil telefonok és a széles sávú internet kapcsolat formájában). Ezzel nem azt akarnám hangsúlyozni, hogy egy apró képernyő az üzletvitelben is már mindenre alkalmas csupán annyit, hogy a tervező asztaltól, a gyártósoron át a kivitelezés helyszínéig mindenki személyre szólóan azonnal elérhető. Nem is beszélve az értékláncban az információs lánc legmeghatározóbb szereplőjéről, a megrendelőről. Tehát az ismeretátadás és -szerzés online formája a széles rétegek számára adottsággá vált. A kérdés csupán az, hogy az építési folyamatban ebben kizárólag a már „kőkorszaki” word, xls, jpg, pdf, dwg, fájlok utaznak, vagy korszerű az Épület Információs Modellezés (BIM) adatbázis alapú 3D-s modelljeinek IFC szabványos kiterjesztései.

Itt térnék át a gondolatmenetem másik területére a sok szereplős építésgazdaság összekapcsoltságára, az érintettek kooperációjára, belső kommunikációjára. Talán egyik iparág sincs annyira kiszolgáltatva a megbízója (az „eggyel előtte álló”) széleskörű felkészültségének. Ez nemcsak a szűken vett funkcionális vagy épület „állékonysági” szakmaiságot, hozzáértést takarja, hanem az esztétikai, a finanszírozhatósági vagy a most oly divatos környezeti fenntarthatósági szempontokat is pl. az üzemeltetés kapcsán az objektum teljes életciklusán át. Ezen tudományágak közti területek oktatására ma hazánkban 6 építész- építőmérnöki felsőfokú képzőhely működik. Mindez rendkívül egyenetlen eloszlásban. Szeged vonzáskörzetében a pályaválasztók és a szakmagyakorlók továbbképzése körében, – az országhatáron belüli napi személyes kapcsolat (találkozás példaképekkel, a kreatívan pezsgő közeg) – közel 200 km-es körben szinte elérhetetlen vágyálom!

Mindezek oldására jött létre a klaszterközi Digitális Építőipari Platform. Köztudott, hogy a magyar gazdaságfejlesztés utóbbi 20 évében a klaszterfejlesztés volt az az eszköz, amely kormányokon át ívelően kiemelt figyelmet és pénzügyi támogatást kapott. Már a 2001 –es Széchenyi Tervben is prioritás volt! Az eltelt időszak klaszterfejlesztési eredményét sokféleképp értékelhetjük. Erre a kérdésre a választ talán leginkább a társadalmi hasznosság felől érdemes megközelíteni. A bizalom és a párbeszéd hiánya a magyar közélet általános problémája. E tekintetből nézve klaszterek számos eseményt szerveztek és stratégiákat dolgoztak ki az együttműködés formáira. Az utóbbi két évtized kb. 15-20 % -os „klaszter túlélési, fennmaradási aránya” így szinkronba hozható az innovációs projektekben elvárt sikeres zárás kritériumaival. Az építőipari területén is csak azok a klaszterek maradtak életben (akár bebábozódva is), amelyek víziójukat kellően rugalmasan, – az „aktuális válságok kezelése”, az iparági konjuktúra ciklikussága és az EU támogatáspolitika bürokráciája okozta mélyrepülések” időszakaiban is – a nemzetközi kapcsolatokra, a képzésre, a tagok közti ismeretátadásra és az innovációra építettek. Mindezek olyan gyakorlati tapasztalatokat eredményeztek, amelyek az oktatási intézményfenntartó szervezetek számára is átadhatók. Velük együtt a most pályára álló fiatalok számára képesek vonzó az építőipari életpálya modellt kitűzni.

Ebben a közös útkeresési folyamatban kiemelt szereppel bír a Dél-alföldi klaszterek összefogása, amely szervesen kapcsolható a Zöld Építési és Innovációs (ZEIK) Klaszter nemzetközi kapcsolatrendszeréhez. Az EU-s Cluster Excellence elismertség szintjén az Archenerg Megújuló Energetikai Klaszter arany, míg a Szoftveripari Innovációs Klaszter ezüst minősítést szerzett és a MIÉNK Klaszter mellett az Építő –KITT Klaszter is egyes ciklusokban hazai AIK minősítéssel rendelkező klasztermenedzsment bírálaton esett át. Ezen vállalkozásfejlesztési képességek biztosítják a széles körű összefogás bázisát, hogy az önkormányzatokkal, a szakmai kamarákkal, a középfokú képzőhelyekkel, az SZTE -vel és a vállalkozások számára infrastruktúrát biztosító coworking irodával együtt javaslatot tegyen az Építésgazdasági Stratégia megújításához a BIM paradigmaváltás elősegítésére. A klaszter alapú szerveződés az a hálózat, amely egyszerre képes bevonni a legszélesebb érintett kört úgy, hogy tesztelhesse, majd megszüntesse a BIM körüli félreértéseket:
• A szoftverfejlesztők, itt akarják elérni az „évszázad üzletét”
• A BIM túlságosan bonyolult, „nagyon szoftveres” kisgömböc
• Bizonyos projektméret (bonyolultság) alatt értelmetlen vesződség, felesleges IT fejlesztés
• A szoftverek adta „digitális lábnyom” túlságosan transzparenssé, követhetővé teszi az egyes érintettek érdekeit
• A szerzői jogok, és a tovább adás (áttervezés) jogi kérdései megoldatlan feladat
• A munkavállalók belső kiképzése csak „kapóssá teszi” őket más cégek számára

épületek életciklusa

Végül néhány javaslat, hogy az építésgazdaság általános fejlesztésében a Fenntartható Építőipar 2020-2025 Stratégiában mi lehet a klaszter alapú helyi gazdaságfejlesztés, BIM alapú építőkocka elemei:
• A gyakorlati képzéshez BIM labor kialakítása az SZTE-n a szoftverfejlesztő cégek segítségével
• Képzők képzése a közép- és felsőfokú építőipari oktatási intézményekben
• „Differenciált” digitális tananyagok fejlesztése a különböző korú és felkészültségű érdeklődők, szakági partnerek számára
• „BIM akadémia” létrehozása a szakágak munkavállalóinak a továbbképzése érdekében
• A nyílt forráskódú szoftverek használatának elősegítése a SZTE TTIK –n – már meglévő más innováció vezérelt iparágak – tapasztalatai alapján
• A több tudományágat átölelő, sok karú SZTE-en egy a BIM-hez köthető építő-, építészmérnök képzés akkreditációjának elindítása más egyetemek minősített oktatóinak a bevonásával
• A nemzetközi kapcsolatrendszer kiteljesítése a klaszterek és az Erasmus+ segítségével
Mindezen laza szövetű eszmefuttatás annak áttekintésére született, hogy nem elég néhány kiválasztottnak az építészet új világnyelvet tudnia és bekapcsolódnia a nemzetközi vérkeringésébe. A hazai szakmagyakorlók szélesebb rétegeit is el kell érni. Az építésgazdaság K+F+I –jéhez, az újra induláshoz, a gyors talpra állásához égetően szükséges válik a „generál cégek”, a szoftverfejlesztők, az egyetemek- képzőhelyek, a szakmai kamarák bevonásával és az építőipari- valamint a szoftveres klaszterek segítségével: a térbeli közelségre alapozott „BIM decentrumok” (hub-ok) létrehozása, hogy kellő számú kkv értse meg és tudja azt használni a saját gyakorlatában. „Együtt sikerülni fog!”

Szeged, 2020. április 27.

Volford László
Építő-KITT Klaszter
hálózatfejlesztő

Mottó helyett: Ez az urbanisztikai témájú írás nem feltétlenül tükrözi az Egyesület szakmai álláspontját; lehet egyetérteni vele vagy vitatni, akár gondolatban, akár valóságosan is; erről is szól, erről is szólhat ez a blog.

A kiemelt kép a 2016 évi MABIM konferencia egy előadásáról átvett illusztráció (előadó Dudás Bence, képfeliratok Dispenza /2010/ nyomán Schrancz Misi magyarítása)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s