A területi és várostervezés fogalmi rendszerének európai összegzése (ajánlás olvasásra)

Salamin Géza és Péti Márton tanulmányát – mely a Tér és Társadalom folyóiratban nemrég jelent meg – így ajánlja a mut.hu: “Tervezési, fejlesztési szakemberekként gyakran találkozunk azzal a dilemmával, hogy, amit mi itthon területi ill. települési tervezésnek,  vagy éppen rendezésnek, városfejlesztésnek, területfejlesztésnek nevezünk azt más országok gyakorlataiban nehezen tudjuk egyértelműen megtalálni. A tervezési rendszerek ugyanis országonként nagyon különbözőek. Még nagyobb gondokkal szembesülünk akkor, amikor a nemzetközi színtéren leginkább elfogadott planning (urban-, regional-, spatial planning) fogalmat próbáljuk a magyar gyakorlat fogalmaival összekötni. Salamin Géza és Péti Márton az európai tervezési irodalom feldolgozása alapján és nagyszámú interjú segítségével kísérel meg tudományos igényű képet adni a nemzetközileg gyakorlatban alkalmazott térbeli tervezés fogalmáról, annak megfeleltetéséről a hazai gyakorlat fogalmaival, valamint egy új eszközt is kialakítottak az eltérő térdimenziójú tervezési formák összehasonlíthatóvá tételéhez.”

A tanulmány itt olvasható. Korábban (még a 90-es évek elején) Tóth Zoltán volt állami főépítész írt egy hasonlóan tudományos igényű, kutatásokra épülő tanulmánykötetet az Alpok-Adria Eurorégió országainak eltérő (regionális) tervezési rendszereit, bemutatva; ekkor szembesülhettünk először azzal, hogy másutt egész másképp van. Salamin Gézáék most elméleti síkon, a különféle nemzetközi gyakorlatot és az ebből adódó eltérő fogalomhasználati értelmezéseket vetik össze az erősen széttagolt hazai területi-, települési-, ágazati-, fejlesztési-, rendezési tervezés valamint a vidékfejlesztés, térségi tervezés, területfejlesztés, területi politika, kohéziós politika viszonyrendszerével. Erre együttesen ajánlják alkalmazni a “térbeli tervezés” gyűjtőfogalmát, amely kompatibilis lehet a nemzetközi gyakorlattal.

Egy kiragadott részlet a tanulmányból:

“A tervtörvény megalapozása céljából készült elemzés már 2006-ban úgy értékelte, hogy Magyarországon a kétezres évek közepére egy erősen széttöredezett tervezési-fejlesztési rendszer jött létre, amely a területi és települési szint közötti elkülönülésben (melyek külön törvények alá is tartoznak), a rendezési és a fejlesztési tervezés szétválásában, az ágazati és a területi megközelítés elkülönülésében egyaránt tetten érhető (Salamin, Péti 2006). Ez a széttagoltság nemcsak a kellően össze nem kapcsolódó tervezési gyakorlatokban és szabályozásban, hanem az eltérő, gyakran nem is kompatibilis szakmai megközelítésekben is testet ölt (pl. a rendezési tervezési jogosultsághoz máig műszaki végzettség szükséges). Ugyanakkor olyan dinamika is érzékelhető, amely az elkülönülő tervezési gyakorlatok közeledését segíti. A szakirodalomban ez a trend egyértelmű. A szakemberek régóta sürgetik a tervezés egységesítését, különösen a rendezésfejlesztés összekapcsolását (Faragó 2005; MUT 2011; Salamin, Péti 2006), a komplex szemlélet tervezéselméleti megalapozását a vidékfejlesztés részszakterületén is (Korompai, Szabó, Nováky 2017). A települési és területi szint közötti elkülönülés egyértelműen oldódik, ahogy a területi/regionális tudományos szakirodalomban erősödik a városi dimenzió. A korábban inkább „műszakinak” tekintett településtervezésben szükségszerűen felértékelődnek a stratégiai, társadalmi- gazdasági vonatkozások, összefüggésben azzal is, hogy a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakban a terület- és településfejlesztésekkel is gazdasági célokat kell szolgálni (Péti, Salamin 2016). Bár egységes tervtörvény több kísérlet (MUT 2011; Salamin, Péti 2006) ellenére sem született meg, számos jó gyakorlat jött létre a korábban elkülönült folyamatok integrálására.”

Minden szakmagyakorlónak – településtervezőnek, “területfejlesztőnek”, projektmenedzsernek, állami hivatalnoknak – érdemes elolvasni a tanulmányt. Tanulságos ez számunkra, különösen ha összevetjük az “Egy radikális? kérdésfölvetés…” vitacikkben és az azt követő online vitában felmerült gondolatokkal.

A kiemelt kép a tanulmány szerzőjének szerkesztése.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s