Az innovációs ökoszisztéma kialakulásának esélyei Szegeden

A téma ilyen módon történő megjelölése végtelen kifejtésre is alapot adhat, de érdemes az elején leszögezni, hogy ez az írás egy remélten emészthető direkt nyomot kíván követni. Ezzel egyrészt a reálisan érintett IKT szektor ilyen típusú fejlődési esélyeit elemzi, annak lehetséges városfejlesztési vonatkozásaival, másrészt alkalmas módszertani megközelítést kínál az adaptációra más ágazatokat érintve.

Ezeken a lapokon természetesen az innovációs ökoszisztéma azon vonatkozásait indokolt kibontani, hogyan járulhat hozzá nem csupán a helyi gazdaság, hanem a helyi és regionális társadalom, illetve a hatékonyan működő város fejlesztéséhez.

A gondolatmenet épít a szerző korábban – a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület honlapján – megjelent cikkeinek egyes megállapításaira, mintegy plasztikusan mozaik elemenként is használva őket. Ez természetesen az ELI Science Park témakörre illik jobban, ugyanakkor a gyártó tevékenység ökoszisztémájában is indokolt ennek tárgyalása, de az ajánlott módszertani építkezés következő szintjén.

Egy valós innovációs ökoszisztéma képes meghaladni egy korábbi jó gazdasági működési szintet is, illetve azáltal válik azzá, hogy létrejön egy működési mutatóiban magasabb minőséget hordozó gazdasági és társadalmi rendszer. Az írás legfontosabb tétele, hogy az IKT ágazat Szegeden felmutatja ennek jegyeit, amelyet az érintettek megfelelő együttműködésével magas szintű ökoszisztémává lehet fejleszteni. A tudatosságra szükség van, az eddigi pályából következtethető fejlődési ív ugyan további jelentős fejlődést hozhat, de akár középtávon nagyságrendi növekedést kis eséllyel biztosít.

Természetesen az ilyen típusú fejlődés alapja az egyéni és közösségi innováció. Az IKT szektor természetszerűleg hordozza mindezt, ahol az egyének képzettsége, munkája és az így keletkező hozzáadott érték is magas szintű, általában a gazdasági fejlődés élvonalába tartozik.

Ha egyszerű indikátorokkal kellene megfogalmazni egy innovációs ökoszisztémától elvárt változásokat, a következőket indokolt kiemelni: magasabb üzleti és személyes jövedelem, növekvő személyi és gazdasági szolgáltatási szint, fejlődő ingatlan piac, szakmai és közösségi szerveződések magasabb szintje, nívós közösségi szolgáltatások, s előrevetítve a fejlődésre vonatkozó fenntartható képesség.

A városfejlesztés színterén (ceteris paribus) bővülő forrásokra épülő egyéni és közösségi fejlesztések, új minőségű szintekkel. Ezek megjelennek az ingatlan kínálatban (irodák, lakások), az oktatás és képzés területén, a személyi szolgáltatások kínálati struktúrájában és színvonalában, a helyi közlekedésben, végső soron az okos típusú megoldások terjedésében, illetve komplex rendszerré alakulásában.

Az innováció a közösség szempontjából azért különös jelentőségű, mert tipikusan támogatja a helyi, alulról szerveződő együttműködő csoportok kialakulását az üzleti életen túl is. A városfejlesztésben ez egészen egyedi sajátosságot jelenthet, bízva abban, hogy a további tervezés és fejlesztés folyamata is kellően hatékony és eredmény orientált. Ilyen típusú tervezési eredménynek tekinthető az ELI-ALPS maga, amely lehetséges környezetével egy igen plasztikus példa lehetne arra, mire is képes egy valós innovációs ökoszisztéma. A korábbi cikk igen szkeptikus a megvalósulását elemezve, és mindez sajnos érvényes lehet nem csupán a ELI Science Park egészére, hanem benne a kutatóintézetre is. Fontos városfejlesztési vonatkozás, hogy a szükségszerű fejlesztési leképeződés célzottan egy komplex funkciórendszerű „város melletti város” lehet, ahol a funkcionális stratégiai központ mindenképpen az egyetem, de az induláskor „deus ex machina” megvalósulással jelentős szerepe van az államnak. Ezt követően egy regionális innovációs ökoszisztéma képes egy szerves további fejlődést biztosítani. Egy fenntartható fejlődési pályát felmutató kutatási vagy technológiai park egy teljes ún. quadruplehelix (vagy csak triple-) működési modellt feltételez, illetve lényeges regionális előzmények nélkül modellez.

A képzés területe kifejezetten az első az IKT ágazatban, ahol egy új típusú működést indokolt alkalmazni. Mivel a szükséges rendszerben iskolarendszerű, illetve azon kívüli képzőhelyeknek is jelen kell lennie, a helyi szereplőknek (s lehetőleg nem csupán annak) törekednie kell arra, hogy ezt tevékenységükkel ösztönözzék. Lehetséges leképezésnek használjuk egy piramist, amelynek alja a bemeneti csoportok, míg a teteje a magasan képzett IT munkaerő. A képet alkalmazva feladat a piramis emelése és aljának szélesítése, amely szinte minden szintjén feladatot hordoz, és több különböző aktort feltételez. És ha mindezt elképzeljük 3 vagy akár több dimenzióban, még összetettebb struktúrát és feladatrendszert kapunk. A megvalósítás lehetséges módszere egy erre irányuló szerveződés, ahol információ csere, együttműködések szervezése folyik egy előre tervezett cselekvési program szerint. Minden szereplő törekszik ennek megvalósítására közvetlen és közvetett eszközeivel. Ki kell emelni az inkumbens oktatási szervezetek tevékenységét, ami bármely szervezeti beágyazódás mellett is (lásd állami irányítású oktatási intézmények) horizontális típusú tevékenységükben keresik a lehetőségeket. Ilyen tekintetben Szegeden már igen gazdag a képzési és azt támogató fejlesztési és toborzási kínálat. Kihívást jelent regionális kiterjesztése, s – különös módon – az iskolarendszerű képzőhelyek szerepvállalásának szélesítése. És említsük meg a határon túli ágazati kapcsolatokat (romániai és szerbiai viszonylat egyaránt).

A szektor Szegeden alapvetően a fejlett programozási képzésre épül. Ennek megfelelően döntően a szoftverfejlesztési területek fejlődnek, a hardveres, különösen a komplett megoldások – beágyazódva a globális trendekbe is – kevéssé nyertek teret. Csupán néhány területen figyelhető meg az ilyen típusú értékláncokba történő bekapcsolódás. Ennek oka a helyi gépipar fejletlensége, illetve regionális kereslet szűkössége is. Mindez ugyanakkor jelentős potenciált hordozhat hosszabb távon. Itt érdemes kismértékben citálni a másik írás javasolt megközelítését az Ipar 4.0 jövőbeli fejlődési vonalában.

Az elérhető egyéni és üzleti szervezeti jövedelmek fejlődése ebben az ágazatban szinte folyamatosan bővülő. Az ágazat általános működés hatékonyságot támogató mivolta egy-egy gazdasági dekonjunktúra időszakban is alapvetően fejlődőképessé teszi. Az egészséges szisztéma elemei azok a kis- és középvállalkozások, amelyek nem csupán telephellyel, hanem a döntési központot jelentő székhellyel vannak jelen a városban. Ennek következtében a jövedelem allokációjának elsődleges színtere is Szeged. Mindez jótékony hatást gyakorol az önkormányzat bevételeire is (döntően iparűzési adó, de más közöségi bevételek is). Az egyéni jövedelmek erőteljes személyi szolgáltatás fejlődést eredményezhetnek. Az üzleti jövedelmek kiáramolhatnak más tevékenységekbe, de a KKV szektor esetén ez kevéssé jellemző. Mindez elég tiszta érv a pusztán a bérekre koncentráló termelő tevékenység (lásd korábbi írás megfontolásai) makroszintű előnyben részesítésével szemben. Természetesen a helyben képződő egyéni és közösségi jövedelmek szempontjából a nagy IT foglalkoztatók egyes működési jellemzőikben jelentősebbek, ráadásul a technológiai mellett az igen hatékony munkamódszerek terén nyújtott szervezeti innováció is igen nagy hatást gyakorolhat az adott piacra.

Az ágazat általában és már Szegeden is igen gazdag a főként szakmailag szerveződő közösségekben. Ezek egyaránt lehetnek alulról felfelé létrejövő fejlesztői közösségek, vagy akár a vállalati CSR keretében kialakuló rendszeres események. E közösségek egy saját célrendszerben jól értelmezhető feladatrendszerrel foglalkoznak, ugyanakkor – főként az utóbbiak – elég nyitottnak tűnnek arra is, hogy a helyi közösség információit megosszák, esetleg különböző mértékben bevonhatók fejlesztési témakörökbe, egyeztetésekbe. Bevonásuk révén nagyon sok igény fogalmazódhat meg, illetve igazolható vissza. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy ezekhez a szerveződésekhez és eseményekhez különböző IT platformok kötődnek, amelyeken az információmegosztás folyik. A közösségi kommunikáció szabályait betartva a legegyszerűbb megoldásokat biztosíthatják a fejlesztési típusú információk megosztására is. Az alap természetesen az információ felé való nyitottságon túl az érdekközösség kialakítása. Ehhez vezethetnek olyan megoldások, ahol közösségi tereket lehet igénybe venni, ahol más típusú információk is elérhetők (lásd pl. egy optimálisan működő Agora szerep).

Felmerül a kérdés, milyen típusú közös szerveződésekről lehet szó. Szem előtt tartva a bottom-up megközelítést, mint az innovációt leginkább hordozó tervezési-szervezési módszertant, akár egy ún. Digital Innovation Hub Szeged létrehozása, ami első megközelítésben befogadó, míg a másodikban önálló programalkotó közösség az IT szektorban, felvállaltan városfejlesztési fókusszal is. Nagy kérdés, hogy az Önkormányzat mint a helyi közösség letéteményese képes-e megfelelően támogatni egy ilyen szisztéma kialakítását, de az ajánlott ágazat Szegeden rendelkezik azokkal az alapfeltételekkel, amelyek ezt lehetővé és szükségszerűvé(!) teszik.

Digital Innovation Hub

A javasolt szervezet regionális szerepén túl a nemzetközi beágyazódásra is lehetőséget ad tagjainak. Mindez egyúttal jelentős elmozdulást jelenthet a városfejlesztési vonatkozásokban is. A hatékony K+F+I tevékenység magában hordozza az üzleti, valamint társadalmi környezet megújulásának igényét, erőteljesen orientálva a fenntartható megoldások felé. Egy ilyen típusú közösségi szerveződés tehát nem csak új típusú igény közvetítést, hanem lényegesen javuló fejlesztési-tervezési folyamatot is jelenthet. Ha összegyűjtjük, hogy Szegeden az ábrán is szereplő lehetséges együttműködők közül mely típusok találhatók meg olyan entitásként, amely feltételezi, hogy alkotó tagjai lehetnek a Hub-nak bizonyítható, hogy mindegyik típus megfelelő artikulációs és érdekérvényesítő képességekkel bíró szervezet.

Mindez természetesen egy – s talán Szegeden a legfejlettebb – ágazat lehetséges ökoszisztémája, amely természetesen erőteljes hatát gyakorol a város egészére is. Ehhez hasonlóan lehet egy jövőbeli gazdaságfejlesztési stratégiába ágyazódóan vizsgálni, modellezni és kialakítani hasonló szerveződéseket, azok kommunikációját és beágyazását a közösségi feladatokba. Ez alapja lehet egy új típusú, fenntartható jellegű városfejlesztési tevékenységnek, mintegy meghaladva a 90-es évek eleje óta működő rendszert és folyamatokat.

Mottó helyett: Ez az urbanisztikai témájú írás nem feltétlenül tükrözi az Egyesület szakmai álláspontját; lehet egyetérteni vele vagy vitatni, akár gondolatban, akár valóságosan is; erről is szól, erről is szólhat ez a blog.

Az innovációs ökoszisztéma kialakulásának esélyei Szegeden” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tisztelt Szalai Ádám!

    Bár egyik kedvenc definícióm szerint a helyi közösség legfőbb letéteményese az önkormányzat, ez esetben ez már nem vezet eredményre. Ebben szerepe van természetesen az önkormányzatok rendkívül beszűkült mozgásterének is, illetve a vázolt rendszer feltételezi a triple/quadruplehelix típusú, kiegyenlített együttműködés rendszerét. Egy összetett program (pl. hasonló célkitűzés tehető a képzés területén) megalkotása sokkal hatékonyabban hívhatja életre az ilyen típusú megoldásokat. Az innovációs központ megközelítést azért alkalmaztam, mert egy-egy jól értelmezhető konkrét cél – mint legkisebb közös többszörös – mozgásba lendítheti a rendszert.

    Kedvelés

  2. A digital innovation hub értelmezhető a “digitális fejlesztések (és az IKT szférában működő vállalkozások) klasztereként”?

    Kedvelés

    1. Tisztelt Hozzászóló! (itt írok, bár látom másik platformon is jelentkezett)

      A klaszter szerveződés ugyan nem jogi alakulat, de egyes szintjei erősebben definiáltak (lásd akkreditált klaszterek), s cél is lenne, hogy egy ilyen hub túlmutasson az ilyen típusú szervezeteken is. Mindamellett lehetséges célkép szempontjából érvényes program végrehajtása igényli a szervezeti artikulációt is. Ilyen lehetséges lehet egy innovációs központ jól értelmezhető feladatokra.

      Kedvelik 1 személy

      1. Tisztelt Susányi Tamás!
        Ez ideális esetben úgy nézhetne ki, hogy a városvezetés delegált szakmai testülete/képviselője összefogva a helyi IKT cégekkel fogalmaz meg olyan stratégiát, amelyben megfogalmaznak bizonyos projekteket amelyek egyrészről a város számára szükségesek, másrészről megrendelésként szolgálnak ezen cégek számára?

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s