Típustervek reneszánsza? (vitairat)

Frissítés (aug. 7.): Legeslegújabb korunk friss építésügyi fejleménye, a Családi ház mintatervek országos építészeti tervpályázat lezárult, a zsűrizés ideje jött el. A kiírás szerint ez szeptember 16-ig megtörténik, az eredményhirdetés szeptember 20-ig várható. Kérdés, mi sül ki ebből; pozitív-, vagy inkább negatív hatásokkal kell-e számolnunk.

A kiírás szerint a tervpályázat célja 150 db családi ház mintatervből álló Nemzeti Mintaterv Katalógus létrehozása (NMK), amely “a vidék építészeti hagyományait tiszteletben tartó, ugyanakkor friss kortárs építészeti megoldásokban gazdag, jó minőségű, gazdaságos családi otthonokat kínál”.
Három kategóriában lehet pályázni: Kalákában Megvalósítható Családi Házak, Kockaházak Átépítése, és Korszerű Okosházak kategóriákban. Az előzmény az, hogy 2015-ben kormányhatározat született a Nemzeti Mintaterv Katalógusról, „tájegységi karaktereket hordozó” családi ház tervek kidolgozásáról.

Mintatervek (családi ház ajánlott tervek, csúnyább szóval típustervek – amennyiben pénzügyi támogatás is járt) eddig is voltak, a közel- és távolmúltban is, a természetszerű negatívumok mellett értékek is születtek ezzel, rengeteg helyi védett épület, sőt épületegyüttes teremtődött, rendben van ez! – lehet joggal mondani egy rapid szakmai értékeléssel.

Kezdetben, a II. világháború előtt főként vállalkozó építészek információs kiadványaként jelent meg lakóház mintaterv gyűjtemény, az adott időszak korszerű építészeti megoldásainak terjesztése szándékával. Később, jellemzően már a szocialista időszakban a mintatervekhez, ajánlott tervekhez, típustervekhez központi anyagi támogatás, és egyéb preferencia társult. Megszoktuk, hogy az aktuális hatalom (azaz a hatalomhelyzetbe jutott szakmai vezetőink) döntött(ek) típustervekről, áldozva pénzt, paripát, fegyvert előkészítésre, tervpályázatra, kiviteli tervezésre, jogi és anyagi eszközökkel megtámogatott népszerűsítésre. Ha úgy hozta az élet. Világos, eddig is így volt, azután is így lesz, nem is lehet másként; nem a mintaterv műfaja a probléma.

A körülmények minden korban mások voltak a maihoz képest. Amely körülményekkel (bár egyébként szakmailag vitatható, mégis) racionálisan és morálisan indokolható volt a mintatervek elkészítése és központi preferálása: katasztrófahelyzetre reagálás (szegedi nagyárvíz, szatmár-beregi árvíz, vörösiszap rombolás); a „vidék” társadalmi felemelésének szocialisztikus igénye (ONCSA házak), lakásprogram, a lakáshiány megoldása („Kádár kockák” és társaik), gazdasági válsághelyzet (devizahitelesek átmeneti otthona). Közös nevező, hogy (viszonylag) gyorsan kellett sok családnak otthont adni, korszerűbb életkörülményeket teremteni. És persze mindig összekötődött ez az adott korban lehető legkorszerűbbnek gondolt lakókörülmények-, és kedvezőbb települési környezet megteremtésének igényével. Most viszont más a helyzet. Se katasztrófahelyzet, se gazdasági válság, se vidékfelemelés koncepció, se lakáshiány (sőt). Joggal merül fel, hogy mi szükség van erre? A kiírás meglehetősen általánosan fogalmaz: “célja, hogy az igények széles körével rendelkező magyar családok megbízható segítséget kapjanak otthonaik megteremtéséhez”. 

A BME Lakóépülettervezési Tanszéke által 2015-ben készült egy tanulságos kiadvány (http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/34/35/mintahazak-kicsi.pdf) a családi ház ajánlott tervek történetéről, mely 900-as évek elejétől 1990-ig ad részletes áttekintést a tervek bemutatásával – vélhetően a Miniszterelnökség megbízásából, nyilván az NMK előkészítésére. A tervpályázat kiírása nem nevesíti konkrétan a kiadványt; mégis, mivel az ajánlott tervek 100 éves hagyományára hivatkozik, így nyilvánvaló az összefüggés. (az időintervallum lehatárolás miatt a fent említett példák közül több kimaradt). A történeti áttekintés inkább csak bemutat; nem értékeli az ajánlott tervek, típustervek alkalmazásának pozitív és negatív hatásait, mármint a településeink arculatára nézve. Kár, mert ez utóbbit épp az NMK által kívánja korrigálni (lásd „kockaházak” átépítése kategória) a tervpályázat kiírója. Ugyanakkor félő, hogy a jogi környezet változatlansága és a főépítészi hálózat óriási hiányosságai miatt – főleg a másik két kategória esetében – a negatív hatások fognak kidomborodni.

A tervpályázat díjazott tervei alapján a Mintaterv Katalógus variabilitási mátrix-szal készül majd, így az építtetők választási lehetőségei megtöbbszöröződnek. A hírek szerint a netről letölthetően a leendő Építtetők ingyen juthatnak majd a nekik tetsző tervhez; bár nem világos egyelőre, hogy a Katalógus kiviteli terveket fog-e tartalmazni és milyen mértékben (a szocialista korszakban volt olyan, hogy pl. gerenda kiosztási terv, költségvetés is része volt a katalógusnak).

Az építész szakma számottevő része – a vállalkozó építészek köre – nyilvánvalóan anyagilag ellenérdekelt a típustervekkel szemben, kisebb hányaduk elvi szakmai szempontok miatt ellenzi. 2015-ben, az NMK-ról szóló kormányhatározat nyilvánosságra kerülésekor a szakma nemtetszését fejezte ki, ugyanakkor hangot adtak a kormányzati szándék támogatói is: https://index.hu/belfold/2015/11/06/tipusterv_epiteszet_kormanyhatarozat/

A kormány az ellenkezések hatására (most derült ki hogy) látszólag visszakozott, először „csak” törvénymódosítással mentesítették a 300 m2 alatti lakóépületeket építését és bővítését az engedélyezési eljárás alól, úgymond a bürokráciamentesítés jegyében. Ennek káros következményei kivédésére később – meghatározó polgármesterek tiltakozását követően, miszerint anarchikus építkezésekre kell számítani – településkép védelmi törvény lépett életbe, a tájjellegű országos mintatervek helyett ún. településképi arculati kézikönyvek készítésének és településképi rendeletek alkotásának kötelezésével, ill. egyéb eszközök lehetőségével az önkormányzatok számára. Azonban érdekes módon az engedélyezési eljárás alól mentesített családi ház kategóriában – éppen ebben! – korlátozott a települési önkormányzat mozgástere: nem lehetséges településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás. Így sem szakmai, sem önkormányzati kontroll nincs, azaz sem építési hatóság, sem főépítész, sem tervtanács nem látja szerte az országban, milyen családi házak épülnek egymás mellé rakásra; csak utólag szembesülünk a „stílusok” tobzódásával.

A  tervpályázati kiírás az NMK szükségességét a településképi arculati kézikönyvek kudarcával magyarázza: “Kevés a követhető jó építészeti példa, az általános iránymutatáson túl szegényes kínálatú a helyben kívánatos illeszkedési szabályokat jól illusztráló konkrét épület-minta”. Az illeszkedés igénye fontos, ám jó lett volna komplexebben értékelni.

Mitől más a mai helyzet, a korábbi típusterv korszakoknál?

  1. Kedvezőbb az építész társadalom térbeli eloszlása (a II. világháború előtti korhoz képest)
  2. Magántervezés jogi korlátai megszűntek (a szocialista korszakhoz képest)
  3. Prognosztizálható túlkínálat a tervezési piacon (a felturbózott építőipari boom már visszaesőben)
  4. Túlkínálat, információözön az építési termékek piacán
  5. Túlkínálat, folyóirat-információözön az építtetőknek, családi ház „mintákból”, építész vállalkozói és gyártói típustervekből (!)

Ugyanakkor létezik (a 2015-ös kormányhatározat nyomán) egy minden korábbitól példátlanul eltérő:

  • jogi környezet: családi ház építéshez, -bővítéshez nem kell építési engedély, csak bejelentés az építkezés megkezdéséről; szakmai kontroll nincs, legfeljebb településképi konzultációs lehetőség;
  • tervezési szféra: építési napló mellékleteként feltöltendő, speciálisan készítendő kiviteli tervcsomag a családi ház építésének megindításához, kötelező tervezői művezetés, kötelező tervezői felelősségbiztosítás mellett;
  • extra lakásépítés-támogatási csomag: Családi Otthonteremtési Kedvezmény, Családvédelmi Akcióterv keretében különféle támogatási lehetőségek.

Mindez együtt azt jelenti, hogy egyfelől a családi házak építése országunkban az Építtető és a Tervező belügyévé vált, atomizált módon, a szakmai és társadalmi kontroll végletes hiányával. Másfelől az építési piacon az információs- és termékbőség zavara állt elő, többek közt a “minták” özönével. Az NMK egészségtelen versenyhelyzetben lesz, így tényleg csak az ingyenes tervcsomag – mint “versenyelőny” – tud segíteni a legjobbnak minősülő díjazott tervek elterjesztésében. Ez persze mai viszonyok közt elég problematikus, számos tisztázandó kérdést vet fel. Harmadik szempont, hogy ma már az építtetők jelentős része a saját egyéni életviteléhez igazítaná jövőbeni otthonát, vagyis nem “minták” közt választ. Jogosan merül fel tehát, hogy minek egy újabb mintaterv kollekció egyáltalán. Ha a válasz a „középszerűség” meghaladása, ez elfogadható; ám azt a szakmai közhelyet nem feledhetjük, hogy a minőség csak az adott környezettel együtt értelmezhető. 

Így az NMK ténylegesen semmiképp nem érheti el célját, amennyiben:

– nem változik a jogi környezet (településképi szempontból véleményezhető legyen a családi ház építése és bővítése, legalább az átépülő városrészeken, értékes történeti településrészeken), és ezzel párhuzamosan

– nem teljesedik ki a főépítészi/tervtanácsi hálózat, központilag támogatva ennek bármely formáját (ismert, hogy jelenleg csak jelentősebb településeken tudnak alkalmazni főépítészt).

Meghatározó szakmai vélemények szerint az utóbbi évek építésügyi/eljárási “egyszerűsítései” nem hozták meg a remélt és kommunikált eredményt; figyelembe véve az itt nem tárgyalt egyéb problémákat is (különösen az épülethomlokzatok átalakításának mindenféle szakmai kontrolltól való “megszabadítása”). Érdemes volna tehát higgadtan és szakszerűen átgondolni/értékelni a kialakult helyzetet és “újragombolni a kabátot”.

Nagy Imre
építészmérnök,
vezető településtervező

Mottó helyett: Ez az urbanisztikai témájú írás nem feltétlenül tükrözi az Egyesület szakmai álláspontját; lehet egyetérteni vele vagy vitatni, akár gondolatban, akár valóságosan is; erről is szól, erről is szólhat ez a blog

(Kiemelt kép: igylakunk.hu: A mintaterv korszakok hatásai a hazai településeken, sz.: Párdi Zsófia. Forrás: Családi ház ajánlott tervek- történeti áttekintés, BME Lakóépülettervezési Tanszék, 2015 sz.: Perényi Tamás)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s